Decemberben 2,8 százalékkal nőtt a magyar gazdaság lapunk konjunktúramutatója, a GYIA szerint, ez a leggyorsabb ütem az egész évben. A pénzügyi és a reálgazdasági alindexek többsége pozitívan befolyásolta a főindexet, a tíz komponens közül hét felfelé, három lefelé húzta a mutatószámot.
A reálkamat csökkent, a pénzkínálat reálértéke a jegybanki hitelprogramok miatt tovább növekedett, az Ifo-index élénkülést jelez, és a BUX index reálértéke is nőtt. A pénzügyi indexek közül egyedül az hatott kedvezőtlenül, hogy a rövid és a hosszú lejáratú állampapírok közötti kamatkülönbség növekedett.
A reálgazdasági komponensek közül a és a keresetek növekedése a hajtóerő, ahogy azt az év egészében is láthattuk. A munkakeresés átlagos időtartama 17,8 hónapról 17,6-re csökkent, a reálkeresetek érdemben tovább emelkedtek, és az ipari termelés is csatlakozott a növekedést támogató komponensekhez. A fogyasztási hitelek állománya viszont csökkent, és habár az ipari termelés nő, a kilátások nem túl rózsásak a rendelési mutatók alapján.
Az október és december között látott élénküléssel az idei legerősebb negyedéves GDP-adatot produkálhatja Magyarország, ám óvatosságra inthet, hogy az októberi makrogazdasági mutatók nem túl meggyőzők (a kiskereskedelem növekedése lassult, az és az visszaesett, az építőipar zsugorodott). Termelési oldalról összességében továbbra is a szolgáltatások növekedése lehet a húzóerő, azon belül is a piaci szolgáltatásoké.
Felhasználási oldalról a lakossági fogyasztás növekedése segíti a gazdaságot, amit a novemberig látott költségvetési többletre támaszkodó év végi kormányzati költekezések is megtámogathatnak (bár utóbbiak döntő többsége a jövő évi növekedést erősítheti). A beruházásokban nem várható fordulat az év végén, hiszen tavaly éppen a negyedik negyedévben, az uniós költségvetési ciklus zárása miatt volt nagyon erőteljes a beruházások növekedése. Idén az EU-pénzek hiánya küldte lejtőre a beruházásokat, jövőre azonban érdemi bővülés várható, miután a 2014–2020-as ciklus kifizetései felpörögnek.
Az idei év egészét már szinte biztos, hogy 2–2,3 százalék közötti gazdasági növekedéssel zárjuk, a jövő évi GDP-prognózisok pedig folyamatosan javulnak. Mostanra 2017-re 3 százalék alatti előrejelzés már alig van, egyre több banki elemző és gazdaságkutató 4 százalékhoz teszi közelebb a prognózisát. Az ideinél magasabb növekedést támogatja a fokozódó munkaerőhiány és a nagymértékű növelése miatti erős belső kereslet, a lakáspiaci boom, a kormányzati élénkítés, valamint az EU-források gyorsuló lehívása. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a kockázatokról sem, hiszen kis, nyitott gazdaságként az eurózóna szerény növekedése, a kínai gazdaság esetleges lassulása vagy az autógyártásnak egyre inkább kitett hazai ipari termelés mind érzékenyen érintheti a hazai konjunktúrát.
Így készül a GYIA
A Gyorsulási Irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló, leadingindikátor-típusú mutató, amelyet a nemzeti összterméket, a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. Az index az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A GYIA számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi, és a súlyok a legjobban illeszkedő modellt követik (www.vg.hu/gyiamutato).
