Intőt kapott az oktatási rendszer

Lexikális tudásban jók, a tanult ismereteket azonban újszerű feladatokban már nem tudják hasznosítani a magyar diákok, akik a legfrissebb PISA-teszten rosszabbul szerepeltek, mint elődeik három évvel korábban. A hazai Z generáció első nemzetközi bizonyítványát állította ki tegnap az OECD a 2015-ös kompetenciamérés eredményeinek nyilvánosságra hozatalával, amelyen a tavaly 15 éveseket tesztelték a tagországokban. A véletlenszerűen kiválasztott iskolák véletlenszerűen kiválasztott diákjainak természettudományos és szövegértési, valamint matematikai kompetenciáját vizsgálják háromévente. A hatodik alkalommal elvégzett PISA-teszt a magyar iskolarendszer számára igazán lesújtó eredménnyel zárult: a 2012-es pontszámokhoz képest átlagosan 15-18 ponttal kevesebbet értek el az itteni diákok, akiknek összesített eredményével csak az utolsó negyedbe kerülhetett az ország. Egyetlen területen sem sikerült legalább az átlagpontszámot elérni, egyedül a matematikából elért pontszám nem romlott – de nem is javult. Kelet-Közép-Európából csak a szlovákok kerültek mögénk, ami aligha vigasz, tekintettel a romló trendre, hiszen már a 2012-es magyar eredmények is rosszabbak voltak, mint a 2009-ben mértek. Pedig lenne mire építeni, ugyanis a tantervben szereplő ismereteket számon kérő TIMSS nemzetközi felmérésben a negyedikes és a nyolcadikos diákok nemrég jól szerepeltek, eszerint nem a hardverrel, hanem a szoftverrel lehet gond.

Palkovics László oktatási államtitkár a 72 országban elvégzett teszttel kapcsolatban arra hívta fel a távirati iroda figyelmét, hogy a 2015-ös mérés a 2013-ban bevezetett új tanterv hatásait még nem mutatja be.

Egyelőre arról nincs, és a friss eredmények miatt még nem is lehetett szó, hogy levonnak-e mélyrehatóbb következtetéseket az oktatáspolitikusok, mindenesetre a 493–500 pont közötti átlagos országeredményekkel szemben elért 470–477 pontos magyar teljesítmény nem kecsegtető.

Arra mindenki felfigyelt, hogy az élmezőnyben a kelet-ázsiai országok – Szingapúr, Japán, Kína, Vietnam – mellett az észtek és a lexikális tudást vizsgáló teszteken is jól teljesítő finnek is stabilan ott vannak. De feltűntek a lista elején az átfogó oktatási reformot hirdető lengyelek is, akik már a franciákat, svédeket, briteket és más fejlett és gazdag országokat is megelőzve magabiztosan az OECD-átlag fölött teljesítenek.