Még több felminősítés jöhet

Idén a régió egyik leglassabban növekvő gazdasága lesz a magyar 2,1 százalékos bővüléssel, jövőre azonban 3,6 százalékos ütemmel az élmezőnybe kerülünk, és ez így lesz 2018-ban is, amikor 4 százalékkal nőhet a GDP – ismertette Oszlay András, a TakarékBank osztályvezetője a bank friss prognózisát. Suppan Gergely, a cég vezető közgazdásza szerint a magas bérnövekedési ütem – amely jövőre elérheti a tíz százalékot is a nemzetgazdaságban – növeli a fogyasztást, a beruházások pedig emelkedő pályára állnak az EU-források segítségével. Magyarország gyorsított ütemben hívja le az uniós forrásokat, az államháztartás erős pénzügyi helyzete fellendíti az állami beruházásokat, emellett élénkül az ingatlanépítés, és a magánszektorban is számos nagy volumenű beruházás valósul meg.

A dinamikus gazdasági növekedés, az alacsony költségvetési hiány, az államadósság és a külső adósság csökkentése egyaránt mérsékli a sérülékenységünket, mindez pedig további felminősítésekhez vezet – vélekedik Suppan. Emlékezetes, a nagy hitelminősítők csaknem öt évig tartották befektetésre nem ajánlott kategóriában Magyarország adósságát, idén vették ki onnan mindhárman. „Jövő tavasszal megkaphatjuk a pozitív kilátásokat a mostani stabil helyett, a 2018-as választások után pedig jöhetnek a felminősítések” – mondta Suppan. (A választást azért várhatják meg a cégek, mert kíváncsiak arra, hogy elszáll-e a költségvetési hiány. Erre azonban nem fog sor kerülni a TakarékBank szerint.)

Suppan azzal kalkulál, hogy a forint a mostani 315-ös árfolyamáról erősödhet jövőre az euróval szemben, emellett szól a makrogazdasági helyzet. Számos elemző azonban figyelmeztet: az MNB ezt meg fogja akadályozni. Pedig nem kellene – érvel a TakarékBank –, mert a forint erősödésével többet érnének a magyarországi keresetek.

A válság óta a reálbérek forintban emelkedtek az alacsony infláció és a gyorsuló bérdinamika miatt, de euróban számolva nem nőttek a keresetek az idei év előtt, miután a forint leértékelődött – foglalta össze Suppan. Vagyis amit megnyertünk a béremelésen, azt el is veszítettük a forint esésén. „Ha a következő években a keresetek emelkedése mellett hagynák a felértékelődést, akkor gyorsan közelednének a bérek az EU-átlaghoz” – fejtette ki a közgazdász, hozzátéve: egyes számítások szerint a forint egyensúlyi árfolyama 270-280 az euróval szemben. Persze a túl gyors felértékelődés nem lenne jó az exportnak, de kedvező hatásai is lennének, például az alacsonyabb benzinárakon és más csatornákon keresztül. Suppan 2017 végére 307,5, 2018-ban pedig 305 forintos eurót vár.

A monetáris politika laza maradhat. Az MNB továbbra is elkötelezettnek mutatkozik a jegybankmérleg szűkítésére, a bankok a likviditásfeleslegüket leginkább állampapír-vásárlással, hitelezési aktivitásuk növelésével, esetleges külföldi forrásaik csökkentésével, külföldi eszközök vásárlásával építhetik le – olvasható az elemzésben. Bármilyen kombinációt válasszanak is, a rövid hozamok szintje a következő hónapokban is mélyen a 0,9 százalékos alapkamat, akár 0,5 százalék alatt is alakulhat, a jegybanki eszközökből való kiszorítás mértékének függvényében. Ebből kifolyólag a jegybanki alapkamat szintje hosszú ideig nem lesz effektív kamatszintnek tekinthető, és így – mivel inflációs fejlemények nem indokolják a módosulását – tartósan változatlan maradhat. A TakarékBank ezért 2018 második fele előtt nem számít szigorításra, főként mivel a külső egyensúlyi helyzet alakulása továbbra is a forint erősödését támogatja, ami bizonyos értelemben a monetáris kondíciók szigorodásának felel meg, és ez ellen az MNB a maga eszközeivel igyekszik fellépni.