Nem az utolsó negyedévben jön a gazdasági csoda

A magyar gazdasági növekedés érett fázisba lép, egyre fontosabbá válik a háztartások fogyasztásának növekedése, de 2017-től a beruházások is jelentősen nőhetnek – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a friss inflációs jelentés bemutatóján. Az MNB az idei évre változatlanul hagyta a 2,8 százalékos GDP-előrejelzését, miközben mostanra minden elemző 2-2,2 százalékra vitte le saját prognózisát a gyenge GDP-számok után.

Az első három negyedév GDP-adatát már publikálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ami január és szeptember között 2,1 százalékot ért el, így elméletileg csak úgy jöhetne ki az éves szinten 2,8 százalékos adat, ha az utolsó negyedévben jóval 4 százalék feletti GDP-növekedés lenne. Az MNB azonban nem így kalkulál: azt mondják, hogy a KSH felül fogja vizsgálni az első három negyedév adatait is, és az eddig közöltnél sokkal jobb számokat fogunk látni.

„Nem kérdőjelezzük meg a KSH szakmai munkáját, de arra kell törekednünk, hogy a gazdaság pozíciójáról a monetáris tanácsot pontosan tájékoztassuk” – hangsúlyozta Balatoni András. Rámutatott, hogy 2013-tól minden évben felfelé módosították a GDP-t a statisztikai hivatalban. Amikor növekedési pályán van a gazdaság – most ez a helyzet –, akkor felfelé szokták módosítani az adatokat.

„A feldolgozóiparban és a piaci szolgáltatások terén is dinamikusan nő a foglalkoztatás, vagyis ha nem lenne gyors a gazdasági növekedés, akkor nem nőne ilyen gyorsan a foglalkoztatás” – emelte ki a szakértő, aki azzal is érvelt, hogy

a konjunktúraindikátorok alapján nincs baj a magyar gazdasággal. Összességében azt hangsúlyozta, hogy az MNB jóval kedvezőbben ítéli meg a konjunktúra alakulását, mint a KSH.

A Világgazdaságnak arra a kérdésére, hogy milyen tényezők miatt nőhetett idén gyorsan a gazdaság, hiszen az ipar nem nő érdemben, és a beruházások zuhannak, Balatoni hangsúlyozta: a termékexport mellett a szolgáltatásexport is fontos lehet a növekedésben. „Az ipari termelés valóban nem nőtt úgy, ahogy arra számítottunk, ezt részben ellensúlyozhatja a szolgáltatásexport” – emelte ki.

Bedekovics István, a KSH főosztályvezető-helyettese lapunk megkeresésére hangsúlyozta, pillanatnyilag nincs semmi olyan információ, amely az első három negyedéves adatban revíziót tenne szükségessé. Ha van is, ez átlagosan az év egészét tekintve 0,1–0,3 százalékpont közötti szokott lenni. Hangsúlyozta, a revízió iránya sem egyértelmű, ugyanúgy lehet lefelé, mint fölfelé korrigálni.

Virág Barnabás, a MNB ügyvezető igazgatója kérdésünkre válaszolva közölte: a korábbi 3 százalék feletti növekedéshez képest átmeneti lassuláson megy keresztül idén a gazdaság. Az idei első három negyedévi GDP-adatok azonban becslésen alapulnak, és a revíziók valószínűleg felfelé várhatók – emelte ki. Ilyen már év közben is történt, amikor az első negyedéves 0,9 százalékot 1,1-re vitték fel. Hozzátette, hogy a fehéredés hatása is látszik a magyar gazdaságban, ami a költségvetési bevételekben már megfigyelhető.

Jövőre gyorsabb növekedés lesz. „A bérek dinamikus emelése – jelentős minimálbér-emelés és a garantált bérminimum emelése történik – magasabb fogyasztást tesz lehetővé 2017-ben, miközben a külkereskedelmi többletünk mérséklődni fog. A reáljövedelmek növekedését nagyrészt fogyasztásra és beruházásra költhetik nagyrészt a háztartások” – hangsúlyozta Balatoni András. A minimálbér emelésének és a szociális hozzájárulási adó csökkentésének az együttes hatása makrogazdasági szinten nagyjából nulla az MNB szerint. Vagyis a járulékcsökkentés ellensúlyozza a minimálbér emelésének hatását.

Jövőre 3,6 százalékkal nőhet a GDP a jegybank előrejelzése szerint, ami elmarad a Nemzetgazdasági Minisztérium friss, 4,1 százalékos prognózisától. A költségvetésnek a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása nagyon jelentős lesz jövőre, ami szintén támogatja a növekedést, ugyanakkor az államadósság ezzel együtt is csökkenő pályán marad.

Kiemelték, hogy a járműipari kapacitások 2018-ra fordulnak termőre, ami az exportpiaci részesedés emelkedésén keresztül valósul meg. Abban az évben 3,7 százalékos GDP-növekedést várnak.

Az infláció emelkedni fog az előttünk álló években a jegybank prognózisa szerint. Először a maginfláción kívüli tételek nőnek, vagyis az alacsony szintre süllyedt olajár hatása kikerül a bázisból, ami felfelé löki az inflációt. Középtávon visszafogott inflációs környezet alakul ki, külső inflációs nyomás nincs – hangsúlyozta Balatoni. A béremelésen keresztül a kiskereskedelmi forgalom növekedése magasabb inflációt eredményez, ami 2018 elején éri el a jegybank 3 százalékos inflációs célját. Az idei 0,4 százalékos inflációt követően jövőre 2,4 százalékos pénzromlás várható. Ha az MNB előrejelzése megvalósul, akkor novemberben pótlólagos nyugdíjemelésre lesz szükség, ugyanis 2017-ben 1,6 százalékkal nőnek a nyugdíjak.