Szankciókról szólhat az uniós csúcstalálkozó

A szokásosnál rövidebb, egynapos csúcstalálkozóval zárják ma az évet az Európai Unió állam- és kormányfői, pedig volna miről tárgyalniuk. A hivatalos napirenden a migráció, a biztonság, a gazdasági és szociális változások, valamint a külső kapcsolatok szerepelnek. A legutóbbi napok fejleményei alapján ez utóbbiak kerülhetnek fókuszba, különös tekintettel Ukrajnára, két okból is. A holland miniszterelnök, Mark Rutte előre jelezte, azt fogja kérni, hogy az EU tegye egyértelművé: Ukrajna társulási szerződése nem kötelezi az uniót vagy annak bármelyik tagországát arra, hogy biztonsági garanciákat vagy katonai segítséget nyújtson neki. Az uniós vezetők elé kerülő holland dokumentumtervezet – amelybe a Reuters nyert betekintést – rögzíti: a társulási szerződéssel az ukránok nem kapják meg az engedélyt arra, hogy az EU bármelyik országában éljenek vagy dolgozzanak. A társulási szerződés egyébként nem is ígér meg semmit a fentiek közül, de a holland kormány ezt szeretné nyomatékosítani, miután az ország áprilisban nem kötelező erejű népszavazáson utasította el az egyezmény ratifikálását (az EU-ban egyedüliként). Ha az uniós vezetők eleget tesznek Rutte kérésének, akkor a holland kormányfő megpróbálhatja átnyomni a parlamenten a ratifikációt, bár ez elég kockázatosnak tűnik a március 15-re kitűzött választás előtt.

Két éve épp az vezetett Viktor Janukovics ukrán államfő bukásához, hogy orosz nyomásra elállt volna a társulási szerződéstől, ezután robbantak ki a harcok az oroszbarát Kelet-Ukrajnában, majd Oroszország annektálta a Krím félszigetet. Moszkva lépéseit nemzetközi szankciók követték az USA és az EU részéről, ezeket azóta meghosszabbították. A mai csúcstalálkozón vélhetőleg ez is szóba kerül, hiszen az európai szankciók 2017. január végén lejárnak; Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő már a hét elején Berlinben kinyilvánította, hogy a hosszabbítás mellett fognak kardoskodni, mert Oroszország nem tesz eleget a 2015-ös minszki tűzszüneti megállapodásnak. A szankciók egyebek közt korlátozzák az orosz bankok hozzáférését a nemzetközi finanszírozási forrásokhoz, valamint nem teszik lehetővé bizonyos védelmi, illetve energiaipari berendezések beszerzését.

A találkozó előkészítése során a tagországok illetékesei megegyeztek arról, hogy a vacsorán megvitatják a Brexit-stratégiát is – írta a Bloomberg egy megállapodástervezetre hivatkozva. Ezen már nem lesz ott Theresa May: a brit kormányfő megjelenik a hivatalos találkozón, hiszen az Egyesült Királyság még az EU teljes jogú tagja, de az esti programon már nem vesz részt. A tervezet szerint a kilépésről szóló tárgyalásokon az Európai Bizottság lesz az Egyesült Királyság hivatalos tárgyalópartnere, de a 27 tagország vezetői és fő tanácsadóik teljes körű tájékoztatást kapnak, és ellenőrizhetik, hogy a tárgyalások az általuk megszabott előírásoknak megfelelően haladnak-e.

Felfüggesztették a görög adósságkönnyítést

Az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő testület felfüggesztette a Görögország terheinek enyhítésére elfogadott adósságkönnyítő intézkedéseket, válaszul az athéni kormány által bejelentett extra kiadásokra – jelentette be szerdán az eurócsoport. „Az intézmények arra jutottak, hogy a görög kormány lépései látszólag nincsenek összhangban a megállapodásainkkal” – közölte szóvivője útján Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke. Az euróövezeti pénzügyminiszterek az előző héten állapodtak meg a szóban forgó intézkedésekről, az Alekszisz Ciprasz vezette görög kormány azonban néhány nappal később extra kiadásokat jelentett be a nyugdíjasok és a menekültáradatnak kitett görög szigetek helyzetének javítására. (MTI)