További egy év haladék a régi húszezreseknek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNem kell aggódniuk azoknak, akiknek a pénztárcájában régi típusú húszezres marad jövőre is, és azoknak sem, akik megtakarításaikat ebben a bankjegycímletben tartják, ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem vonja be az idei év végével ezt a címletet. Pataki Tibor, az MNB Készpénzlogisztikai Igazgatóságának vezetője lapunknak elmondta, hogy a húszezresek cseréje tavaly decemberben, a tízezreseké egy évvel korábban indult, és ugyan kifejezetten gyorsan terjednek az új bankjegyek, egyelőre a régiek is használatban maradnak. A régi húszezresek bevonására rendelkezésre álló időt egy évvel, 2017. december 31-ig meghosszabbította az MNB. A tízezerforintosok esetében még nincs kitűzött határidő, erre a jegybank majd 2018-ban – a teljes bankjegycsere után – tér vissza.
A legfrissebb adatok szerint a húszezreseknek a 83 százaléka, a tízezresek esetében ötből négy már új bankjegy – mutatott rá Pataki Tibor. Az igazgató kiemelte: habár a csere jó ütemben halad, a húszezerforintos címletnek a többi – a napi vásárlások során gyakrabban használt kisebb értékű – címlettől eltérő szerepük is van, sokan tartják kisebb-nagyobb megtakarításaikat készpénzben, jellemzően a legmagasabb címletben. A még a lakosságnál lévő közel 20 millió darab húszezerforintos arányát tekintve ugyan nem, értéke szerint azonban jelentős. A jegybank a bevonási határidő módosításával további egy évet biztosít arra, hogy ki-ki szándéka szerint, akár természetes úton, azaz vásárlások során, akár újra cserélés útján válhasson meg régi bankjegyeitől.
Pataki Tibor hangsúlyozta, hogy ha valaki a régi húszezresét a meghosszabbított időpontig, 2017. december 31-ig sem cseréli be, akkor sem éri semmilyen hátrány emiatt. „A régi bankjegyek forgalomból történő bevonása nem jelenti azok értékvesztését, csak azt, hogy a hétköznapi fizetéseink során már nem használhatjuk fel a bankjegyet. A bevonási határidőt követően is bőséges idő áll mindenki rendelkezésére, hiszen három évig a hitelintézeteknél, postahivatalokban, takarékszövetkezetekben is be lehet cserélni a régi húszezrest újra, névértéken, költség felszámítása nélkül” – hangsúlyozta az igazgató. Az MNB pedig a bevonási határidő után még 20 évig, vagyis 2037 végéig cseréli a régi húszezres címleteket szintén névértéken, költségmentesen.
A bankjegycsere folytatásaként novemberben, az MNB elnökének rendeletével, jogi értelemben törvényes fizetőeszközökké váltak az új kétezresek és ötezresek. A vásárlásaink során egyelőre még nem találkozhatunk ezekkel a bankjegyekkel, erre jövő év március 1-jétől kerülhet majd sor – emelte ki Pataki Tibor. Az addig hátralévő körülbelül 3 hónap azzal telik, hogy az automatákat, pénzfeldolgozó gépeket üzemeltetők a jegybank technológiai támogatásával felkészítsék gépeiket az új címletek fogadására. A két címlet kibocsátására egyszerre kerül majd sor. A kétezer- és az ötezerforintos bankjegyek darabszámukat tekintve a legkisebb aránnyal vannak jelen a készpénzforgalomban. Ez egyrészt lehetővé, a gépek, automaták átállításából adódó terhek csökkentése pedig célszerűvé teszi e két címlet kibocsátásának azonos időpontra való időzítését.
A hat jelenlegi címletre kiterjedő bankjegycsere 2018-ban fejeződik majd be. Jövőre az ezresek, azután pedig az ötszázforintosok következnek. Pataki Tibor lapunk felvetésére hangsúlyozta: új, a jelenlegiektől eltérő címletek bevezetését nem tervezik, a készpénzforgalmi igények figyelembevételével nem indokolt, hogy legyen a húszezresnél nagyobb címlet.
Arra a kérdésünkre, hogy mekkora többletköltséget jelent a program, elmondta, hogy e tekintetben is minden a tervek szerint alakul, a csere egyszeri, 4-5 milliárdos többletköltséggel jár. Fontos azonban látni, hogy amennyiben nem kerülne sor a korszerűbb bankjegyek kibocsátásával bankjegycserére, akkor is jelentkeznének a jegybanknak kibocsátással kapcsolatos ráfordításai, hiszen a természetes elhasználódás (évente körülbelül 40-60 millió darab elhasználódott bankjegy cseréjére kerül sor) miatti pótlás, valamint a forgalmi igények utóbbi években folyamatos, évente 10–15 százalék közötti bővülése miatt minden évben szükség van az egyes címletek újragyártására – tette hozzá.
Pataki Tibor hozzátette, sokan úgy gondolják, hogy főként a hamisítások miatt kell fejleszteni a bankjegyeket. Ez 20-30 évvel ezelőtt még nagyrészt helytálló volt, napjainkban azonban – e mellett – egyre inkább előtérbe kerül a műszaki szempontok szerinti avulás megelőzése is.
A fejlődés miatt kell a megújulás
Az eddig használt bankjegyek korszerűsítést célzó cseréjét 2014-ben kezdte meg a jegybank, amit az tett szükségessé, hogy a sorozat egyes címletei már közel 20 évesek – mondta Pataki Tibor. Az MNB igazgatója kiemelte: a jelentős mértékben automatizált készpénzforgalmi környezet folyamatosan egyre összetettebb műszaki igényeket támaszt a bankjegyekkel szemben, melyeknek való megfelelés elkerülhetetlenné teszi a jegybankok számára az ezzel összhangban szükségessé váló korszerűsítések időben történő végrehajtását.
