Mint emlékezetes, a jegybank 2016 augusztusában, piacfelügyeleti vizsgálata megkezdésekor ideiglenes intézkedésként már megtiltotta a jogosulatlan tevékenység végzését a társaságnak.
Az MNB a most lezárt piacfelügyeleti eljárásában nem azonosított olyan bizonyítékot, amely szerint a König Bank ténylegesen üzleti kapcsolatot létesített volna valamely érdeklődővel. A König Bank a feltártak szerint azonban megkezdte banki működését, noha erre nem rendelkezett jegybanki engedéllyel vagy regisztrációval. Azután, hogy az MNB törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezett az ügyben, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága is intézkedést hozott a társasággal szemben – áll a közleményben.
Az MNB 2016-tól a korábbiakhoz képest gyakrabban élt a piacfelügyeleti vizsgálatok megkezdésekor meghozott azonnali hatályú ideiglenes eltiltás eszközével, illetve az eljárások során több feljelentést tett és sajtóközleményeken keresztül gyorsan tájékoztatta a közvéleményt az adott ügyekről, s a jogosulatlan szolgáltatókról.
E megelőző intézkedések és a társaságok adatainak a Figyelmeztetések menüpontban való elhelyezésének fő célja, hogy a jegybank mielőbb – jóval eljárásai befejezése előtt – jelezze a nyilvánosságnak, s a (potenciális) befektetőknek: e társaságok nagy valószínűséggel jogosulatlanul (MNB-engedély nélkül vagy bejelentés hiányában) végzik tevékenységüket.
Tájékozódni és tájékoztatni
Alapvető fontosságú, hogy a befektetők üzletkötés előtt tájékozódjanak a jegybanknál egy-egy szolgáltató működésének jogszabályszerűségéről, s maguk is tájékoztassák az MNB-t egy-egy új gyanús piaci szereplő megjelenéséről, tevékenységéről. A jegybank saját adatai, a társhatóságoktól és az ügyfelektől kapott információk mellett folyamatos médiareklám-figyelést is végez, egyebek közt a jogosulatlan piaci szereplők kiszűrésére, szükség esetén piacfelügyeleti eljárás megindítására. A végleges adatok szerint az MNB tavaly 44 piacfelügyeleti határozatot hozott, közel 3,9 milliárd forint bírságot kiszabva (szemben a 2015-ben lezárt 15 határozattal és mintegy 1 milliárd forint bírsággal.)
Rendkívüli kockázatot jelent, ha egy befektető a jegybanki figyelmeztetések ellenére mégis üzleti kapcsolatba lép egy jogosulatlan szolgáltatóval. Elveszett befektetéséért kártérítést esetlegesen csak a – jellemzően a jegybank feljelentése alapján – meginduló, akár évekig húzódó büntetőeljárásba magánfélként belépve remélhet, gyakorta kis eséllyel - derül ki a közleményből.
