Mit gondol Ázsia jelenlegi és jövőbeni szerepéről a világgazdaságban?
– Ázsia jelenleg a világgazdaság egyik meghatározó növekedési központja, amely a nagy kilengésektől terhes időszakokban is meg tudta őrizni, illetve növelni tudta teljesítményét. A jó teljesítmény pedig egyrészt annak köszönhető, hogy a térség országai helyre tudták állítani gazdasági egyensúlyukat, másrészt annak, hogy végrehajtották a szükséges gazdasági és pénzügyi reformokat, harmadrészt pedig annak, hogy szorosabb együttműködés alakult ki az egyes államok között. Ázsia jövője szempontjából meghatározó, hogy az elmúlt években globális termelőkből globális fogyasztókká váltunk. A tíz délkelet-ázsiai ország alkotta ASEAN – amelynek Malajzia is tagja – lakossága mára eléri a 630 millió főt, miközben a is dinamikus. Ez a robusztus bővülés pedig lehetővé teszi a fogyasztás súlyának emelkedését a gazdaságon belül, és regionális, valamint globális értelemben is fontos piaccá teszi ezeket az államokat. A következő években ennek a tendenciának a folytatódására lehet számítani.
Melyek voltak a meghatározó elemei az ázsiai országok fejlődésének az elmúlt évtizedekben, amelyeket más feltörekvő államok – köztük Magyarország – is hasznosíthatnak?
– Az első, hogy hangsúlyeltolódás következett be a gazdaságon belül: az exportvezérelt növekedést részben felváltotta a belső kereslet generálta bővülés. A húzóágazat, a gyáripar mellett folyamatosan növekedett a szolgáltatások, illetve a magas hozzáadott értéket előállító szektorok szerepe. A kulcs az átállás sikerében az volt, hogy ezen országok gazdasága kellően rugalmas volt, és időben tudott alkalmazkodni a változó környezethez. A másik kulcsterület a pénzügyi rendszer. Itt egyrészt kiterjesztettük a működésünket egymás piacaira is, másrészt fokozatosan liberalizáltuk a szabályozást is. Ezeknek a lépéseknek köszönhető az is, hogy az ázsiai bankrendszert nem kényszerítette térdre a pénzügyi válság, és a hitelezés sem állt le, folyamatosan volt elég pénz a piacon a legnehezebb időszakokban is.
Mostanában sok a bizonytalansági tényező a világgazdaságban, elég a Brexitre vagy az új amerikai elnökkel kapcsolatos félelmekre gondolni. Hogyan tudnak a kormányok és a jegybankok alkalmazkodni ezekhez a kockázatokhoz?
– Fel kell rájuk készülni, és folyamatosan készenlétben kell állni, hiszen ilyen kockázatok időről időre feltűnnek. A kockázatokat előre be kell kalkulálni: ha például választás van egy fontos piacon, akkor előre fel lehet készülni a kevésbé várt eredményre is. Emellett megfelelő tartalékokat is képezni lehet arra az esetre, ha a kedvezőtlenebbnek ítélt forgatókönyvek valósulnának meg. Természetesen minél erősebb egy gazdaság, annál jobban ellen tud állni a volatilis környezet hatásainak. Márpedig Délkelet-Ázsia erős: a gazdasági növekedés gyors, a és az szintje alacsony, a pénzügyi stabilitás pedig adott a legtöbb államban. Ennek alapján úgy gondolom, hogy ezeknek a fejlesztéseknek a révén képesek vagyunk megfelelni a külső környezet adta kihívásoknak.
A nagy jegybankok meddig önthetik még a pénzt a gazdaságokba az élénkítés érdekében?
– A jegybankoknak az a feladatuk, hogy elsősorban a saját országuk és pénzügyi rendszerük stabilitását biztosítsák. Az élénkítés mint eszköz pedig egészen addig működhet, amíg rendkívüli intézkedésként tekintünk rá. Ám az is nyilvánvaló, hogy a végtelenségig nem tartható fenn, hiszen hosszú távon egyensúlytalanságokhoz vezethet a világgazdaságban, ezért más eszközökkel és reformokkal is meg kell erősíteni.
Milyen lehetőségeket lát Délkelet-Ázsia és a kelet-európai régió kapcsolatainak a fejlesztésére?
– Ezen a területen még rengeteg a kiaknázatlan lehetőség, úgyhogy bőven van tere a kapcsolatok erősítésének. Ez vonatkozik a kereskedelmi kapcsolatokra, a befektetésekre, a turizmusra, az oktatásra és a tőkepiacokra.
Egy feltörekvő gazdaság – mint amilyen a magyar is – hogyan lehet versenyképes a jelenlegi körülmények között?
– Először is meg kell erősíteni az oktatási rendszert. A második lépés a racionalizáció, amely lehetővé teszi a költségek csökkentését, a hatékonyabb működést. A harmadik pedig, hogy komoly erőforrásokat szükséges fordítani a technológiai fejlesztésekre, ami az adott gazdaságot kellően megerősíti ahhoz, hogy újabb külső együttműködési lehetőségekhez jusson. A kormányoknak pedig katalizátorszerepet kell betölteniük e lépések sikeres végrehajtásában azzal, hogy csökkentik a bürokráciát, egyszerűsítik a szabályozást és eltávolítják a fölösleges, a fejlődést gátló elemeket a rendszerből. Nagyon komoly figyelmet kell emellett fordítani a pénzügyi szektorra, a kis- és középvállalkozásokra, a logisztikára és természetesen az infrastruktúra fejlesztésére is.
Önnek kulcsszerepe volt abban, hogy a maláj oktatási rendszer versenyképessége jelentősen nőtt az elmúlt években. Mi teheti sikeressé az oktatás területét?
– Az oktatás alapvető eleme egy ország fejlődésének. A gyerekeket már egészen kicsi koruktól kezdve nagyon magas színvonalon kell oktatni. Az oktatási rendszer viszont már egyáltalán nem úgy működik, mint néhány évtizede: napjainkban csak akkor lehet sikeres, ha – függetlenül attól, hogy milyen szintről van szó – olyan tehetségeket képez, akiknek a tudását a gyakorlatban használni lehet, megtalálják a helyüket a piacon. Olyan diákokat kell képezni tehát, akik megértik majd, hogy mi zajlik szűkebb és tágabb környezetükben.
Dr. Zeti Ahtar Aziz
Dr. Zeti Ahtar Aziz 2000 és 2016 között volt a maláj jegybank elnöke, meghatározó szerepet töltött be az iszlám pénzügy globális fejlődésében. 2002-ben részt vett az első saría-kompatibilis értékpapír elindításában. Kulcsszerepe volt a malajziai oktatási rendszer fejlesztésében: hivatali idejében ő kezdte meg az építkezést a maláj jegybank és az MIT együttműködésén alapuló Asia School of Business elindulásáért. 2005-ben a Euromoney az év jegybankelnökének választotta. 2016-ban a Central Banking Publications életműdíjjal tüntette ki.
