Elnöki rendelettel oldja fel a Clean Power Planben lefektetett korlátozásokat a környezetvédelem iránt elődjénél kevesebb fogékonyságot mutató Donald Trump, aki már a kampányában is jelezte, hogy a számos kötöttséget megfogalmazó, a szén-dioxid-kibocsátás visszafogását célzó egyezmény haszontalan, és visszaveti a gazdasági fejlődést. A 200 ország által tett vállalások nem kötelező érvényűek, be nem tartásuk szankciókkal sem jár, így a Fehér Házban egyelőre fölöslegesnek ítélik annak felmondását. Annyi biztos, a pálfordulással az USA megspórolja azt a 3 milliárd dollárt, amelyet a szegényebb országok klímaváltozás elleni harcának támogatására fizetne be az ENSZ zöldalapjába. Az pedig erősen valószínűsíthető, hogy a szabályozás fellazításával az az amerikai vállalás sem teljesül, miszerint 2025-re a globális felmelegedésért felelős gázok kibocsátását a 2005-ös szint 26-28 százalékára szorítják vissza.
[caption id="" align="alignleft" width="600"]
Fotó: AFP[/caption]A klímaváltozást korábban üres fenyegetésnek nevező Trump számára kiemelt cél Amerika energetikai önállóságának megteremtése, ehhez viszont az olaj- és a széntüzelésű erőművekre, valamint az atomerőművekre továbbra is szükség van. Az elnök számára a levegő és a víz védelme is fontos, és támogatja a megújuló források használatát is – idéz fehér házi forrásokat a Bloomberg.
Az elnöki rendelet számos azonnali intézkedést is magában foglal, például feloldják az új szénbányák nyitására vonatkozó tilalmat a szövetségi tulajdonú területeken, és csökkentik az adókat. Hatálytalanítják a 2016-ban a szövetségi intézményrendszerben bevezetett környezetvédelmi direktívákat is. Más lépések végrehajtása évekbe telhet. Az egyes államok szintjén az áramtermelésből az üvegházhatású gázok kiszorítását célzó direktívát meg lehet semmisíteni, de az átállás, vagy inkább a visszarendeződés időt vesz igénybe.
Trump tehát megpróbál életet lehelni az agonizáló széniparba, amelynek legnagyobb társaságai már a hitelezők markában vannak, de hogy a bányászat költségeinek adminisztratív lecsökkentése milyen lökést ad az ágazat versenyképességének, az egyelőre rejtély. A hazai igények drámai felfutására nem számítanak az elemzők, utalva arra, hogy az egyre olcsóbban kitermelhető palagáz mind nagyobb szerephez jut az áramtermelésben. Mindenesetre Trump a politikai háláját lerója azon billegő körzetek szavazópolgárai felé, amelyek segítettek elnökké választásában. Ilyen a szénbányászat két bölcsője, Pennsylvania és Nyugat-Virginia.
Az amerikai szénigények 2005 óta 27 százalékkal csökkentek, a tavalyi 739 millió tonnás fogyasztás az utóbbi négy évtized legalacsonyabb értéke. Tom Sanzillo független energetikai szakértő szerint politikai üggyé vált a szénipar sorsa, a piac számára a mostani kapacitások is bőségesen megfelelnek, pluszigényeket nem gerjesztenek a küszöbönálló könnyítések. Könnyebb lehet viszont a sorsa a csődhelyzetben lévő, közel 50 szénbányászati vállalkozásnak. Közülük az olyan meghatározó szereplők, mint az Arch Coal, a Peabody Energy és az Alpha Natural Resources, jelentős erőfeszítések után épp most kászálódnak ki a csődből – emlékeztet a The Washington Post.
Száz nagy szenes erőmű viszont elaggott, harmaduk már most veszteségesen termel áramot. Rajtuk segít, a levegő minőségén viszont ront, ha az emissziós normák enyhítése miatt korszerűsítésük elmarad. Üzemben tartásuk emellett azzal jár, hogy lassítják az alternatív energiaforrások elterjedését, ezzel a versenyképesség javítását.
