A 2016 őszét megelőző 12 hónapban a magyarországi vállalatok 72,4 százaléka végzett valamilyen fejlesztést. A cégek beruházási aktivitása kismértékben elmaradt az általuk tervezettől: a megkérdezettek 16,4 százaléka a tervezettnél nagyobb volumenben, 54,5 széázaléka a megcélzottal megegyező összegben, 28,2 százaléka pedig a szándékoltnál kisebb összegben hajtott végre beruházást a felmérést megelőző egy év során. A vállalatok által tervezett és a végrehajtott beruházások mediánja 8, ill. 6 millió Ft volt a teljes sokaságban, míg a beruházást végzőkre szűkítve 20, ill. 15 millió Ft.
A vállalatok egy-egy harmada (32,1, ill. 31,4 százaléka) hajtott végre 10 millió Ft-nál kisebb, ill. 10-200 millió Ft közötti összegben fejlesztést, 200 millió Ft feletti volumenben a cégek 8,8 százaléka végzett beruházást. A szándékolt és a végrehajtott beruházások összegének arányát tekintve viszonylag jelentős beruházások maradtak el 2016-ban az agráriumban, a mikrocégek körében, a közép-dunántúli és észak-alföldi székhelyű cégek között, míg a nagyvállalatok, a dél-alföldi és nyugat-dunántúli székhelyű vállalatok esetében kisebb mértékű a különbség – derült ki a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által közzétett kutatásból.
Az utóbbi csoportban relatíve magas a mikroméretű, a szolgáltató szektorba tartozó és a nem exportáló vállalatok aránya. A fejlesztéseket 2016-ban nem végző cégekre nagyobb arányban jellemző borúlátás, mint a többi vállalatra a kiszámíthatóság és a piaci lehetőségek vállalati megítélése terén. Ugyancsak viszonylag pesszimisták a fejlesztést nem végző cégek a piaci forgalom, az árak és a megrendelések kapcsán megfogalmazott jövőbeli várakozás tekintetében. A vizsgált beruházási korlátok közül különösen nagy nehézséget jelent a beruházást nem végző cégek csoportjának a fejlesztésekhez szükséges saját erő nagysága.
Hatékonyságnövelés hajtja a beruházásokat
2016 végére azonban felerősödött a vállalati beruházási kedv. Míg 2015 őszén a magyarországi vállalkozásoknak alig több mint negyede (28,5 százaléka) jelezte határozottan, hogy fejleszteni fog a következő 12 hónapban, 2016 végére a beruházási szándékot jelző cégek aránya 37,2 százalékra emelkedett, a beruházást valószínűleg és biztosan tervezők együttes hányada pedig egy év alatt 6,6 százalékponttal 67,9 százaléka nőtt. Valamennyi szektorban és – a középvállalatok kivételével – minden méretkategóriában erősödött a beruházási szándék.
2016 őszén a felmérés történetében korábban nem tapasztalt szintre, 22,2 százalékra emelkedett a kapacitáshiánnyal küzdő cégek részaránya, a kihasználatlan erőforrásokról beszámoló vállalatok hányada (24,9 százalék) pedig új mélypontra süllyedt, így összességében a beruházási kedv élénküléséhez hozzájárult a termelési erőforrások kihasználtságának alakulása is. A kapacitáshiány egy év alatt a középvállalati szegmens kivételével valamennyi méretkategóriában fokozódott, sőt a felmérés történetében rekordszintre ugrott mindhárom szektor (agrárium, ipar, szolgáltató szektor) esetében. Az ágazatok zömére elmondható, hogy a súlyosabb kapacitáshiány nagyobb beruházási kedvvel párosult, ez alól csupán néhány terület (gépgyártás, villamosgép gyártás) kivétel.
A kapacitáskorlátba ütköző cégek körében továbbra is átlagot meghaladó a beruházási kedv. A megfelelő, ill. szabad erőforrásokkal rendelkező vállalatok körében egy év alatt jelentősen megugró fejlesztési szándék arra utal, hogy a kapacitások mellett egyéb tényezők is magyarázzák a fokozódó beruházási kedvet. A belső kereslet húzóereje nőtt, amit az jelez, hogy legnagyobb mértékben a kizárólag belföldön értékesítő vállalatok körében nőtt a beruházást tervezők aránya. A 2017-ben beruházást tervező vállalatok körében a tervezett fejlesztések mediánja 35 millió forint. Ennél lényegesen nagyobb a vállalatok által becsült összeg az agráriumban és az iparban, a közép- és nagyvállalatok körében, míg regionálisan Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon.
Forrás már van a fejlesztésekre
A vállalati szándékok alapján 2017-ben 13,2 százalékkal emelkedhet a magyarországi beruházások volumene éves szinten. A tervbe vett beruházások összetétele az elmúlt két és fél évben lényegében nem változott: a vállalkozások kétharmada tervez gép-, eszközvásárlást, fele informatikai fejlesztést, harmada ingatlan építést, negyede energetikai beruházást, ill. oktatást, képzést, készségfejlesztést. A beruházási kedv élénkülésével valamennyi beruházási irány említése nőtt az egy évvel korábbi felmérés óta. A magyarországi vállalkozások a következő 12 hónapra vonatkozó fejlesztések elsődleges céljaként 2015 őszéhez hasonlóan a hatékonyság javítását nevezték meg. Ezt a termelési, szolgáltatási színvonal fenntartása követi (állagmegőrzés), a harmadik helyre pedig a kapacitások bővítését sorolták, ami egy éve még nem szerepelt a képzeletbeli dobogón. A termelési volumen bővítését leszámítva egy év alatt valamennyi célt kisebb arányban említették a vállalati tervek között.
A 2017-ben tervezett beruházásoktól a vállalatok által várt pozitív társadalmi, környezeti, gazdasági hatások sorában a munkahelyteremtés szerepel az első helyen, melyet a környezetbarát termelési technológia alkalmazása, valamint a munkaerő képzettségének javítása követ. A vállalatok a beruházási cikkek árát, a saját forrás hiányát, valamint a pénzintézetek fedezeti követelményeit említették a legfőbb fejlesztési korlátok között. Valamennyi beruházási akadály mérséklődött a felmérést megelőző egy évben a cégek beszámolói szerint. A beruházási kedv elmúlt egy éves élénkülésében fontos szerepet játszott, hogy a financiális jellegű korlátok a többi egyéb akadályhoz hasonlóan jelentős mértékben mérséklődtek, azonban továbbra is meghatározóak maradtak.
A tervezett beruházások finanszírozása
A kutatás adatai szerint csökkent a pénzügyi problémákkal küzdő és emelkedett a stabil pénzügyi helyzetű vállalatok aránya: mind az önerőből fejlesztésre képes, mind a külső forrás bevonásával beruházni képes cégek aránya nőtt, ami szintén támogatja az idei fejlesztési terveket. A 2017-ben fejlesztést tervező vállalatok kétharmada szeretne vissza nem térítendő támogatáshoz jutni, amelynek különösen a kutatás-fejlesztés-innovációt tervező cégek körében magas a népszerűsége. A beruházást tervező vállalatok fele kedvezményes hitelt szeretne igénybe venni egy éven belül. Piaci hitelt minden hatodik cég akar felvenni, külső tőke bevonását 4,6 százalékuk tervezi. A kétfajta (piaci és kedvezményes) jellemzően egymásnak egyfajta helyettesítője a vállalati tervekben, míg a kedvezményes kölcsön és vissza nem térítendő támogatás alapvetően kiegészítő viszonyban van egymással.
A beruházást biztosan vagy valószínűleg tervező vállalatok körében a bevonni tervezett beruházási hitel mediánja 40 millió Ft. A fejlesztést tervező cégek között a forgóeszközhitel, ill. a vissza nem térítendő támogatás esetén 30-30 millió Ft, míg a tőkebevonás iránt érdeklődők körében 100 millió Ft a bevonni tervezett forrás mediánjának nagysága. A fejlesztési elképzelésekkel rendelkező magyarországi vállalatok által 2017-ben igényelni tervezett beruházási kölcsönök mediánja 35 millió Ft, ami 7 millió forinttal magasabb, mint egy évvel korábban. A tervezett beruházásokhoz képest a szükséges fejlesztési kölcsönök elmaradnak a közép- és a nagyvállalatok körében, a kapacitásfelesleget jelző cégek között, az iparban és a zömében exportpiacokon értékesítő vállalatok körében is, mivel ezek a vállalatok valamely körülmény (nagyobb méret, beszállítói kapcsolatok, exportbevételek, stb.) révén relatíve jobban tudják magukat függetleníteni a hitelektől a fejlesztéseik során.
A vizsgált vállalati dimenziók közül szinte valamennyiben 20% a beruházási hitelekhez vállalni képes saját erő nagyságának mediánja, ami egy év alatt 5 százalékpontost csökkenést jelent. A vállalatok lényegében hasonló összeget tudnak önerő gyanánt felajánlani 2016 végén, mint 12 hónappal korábban, ugyanakkor azzal az összeggel nagyobb összegű kölcsönhöz próbálnak jutni. A beruházási kölcsönök vállalatok által minimálisan elfogadható futamidejének mediánja 5 év. A beruházási kölcsönök maximálisan elfogadható ügyleti kamatlábát 2,3%-ban határozták meg a cégek a válaszok mediánja alapján, amely 0,7 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2015. őszi felmérés idején.
