Nicola Sturgeon skót miniszterelnök bejelentette, hogy a jövő héten felhatalmazást kér a skót parlamenttől az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges lépések megtételére. Sturgeon azzal indokolta a döntést, hogy Skóciát akarata ellenére "rángatják ki" az Európai Unióból és az EU egységes belső piacáról, mivel a brit EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazáson a skótok jelentős többsége a bennmaradásra voksolt. (Wales is uniópárti, bár a függetlenség ott még nem merült fel.)
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai keddi tanulmányukban hangsúlyozták azonban: egyáltalán nem biztos, hogy függetlenné válása esetén Skócia saját jogán az tagja maradhatna; sokkal valószínűbb, hogy önálló országként új csatlakozási kérelmet kellene benyújtania.
Ez azonban azt is jelentené, hogy kötelezettséget kellene vállalnia az euróövezeti csatlakozásra. A skót államháztartás hiánya azonban - részben az olajárak 2014 óta lezajlott meredek zuhanása miatt - a hazai össztermék (GDP) tíz százalékának közelében jár, vagyis többszörösen meghaladja a 3 százalékos felső maastrichti tűrésküszöböt. A Capital Economics londoni elemzői szerint emiatt a skót kormány kemény megszorító költségvetési intézkedésekre kényszerülhetne, mielőtt Skócia felvételt nyerhetne az EU-ba.
A skót kormány már a függetlenségről 2014-ben rendezett népszavazás előtt jelentős részben az északi-tengeri olajra építette a független Skócia finanszírozási tervét, 34 milliárd fontra (12 ezer milliárd forintra) becsülve az olajtermelésből származó skót költségvetési bevételeket a 2014-2015-ös és a 2018-2019-es pénzügyi év közötti időszakra.
Ez a becslés 110 dolláros olajár-prognózisra alapult, az északi-tengeri Brent nyersolaj világpiaci árfolyama azonban jelenleg 50 dollár körül mozog. Iparági szakértők ráadásul jó ideje az északi-tengeri mezők hozamának gyors apadását is jósolják. A brit tengeri olajkitermelő cégek szövetsége már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy az északi-tengeri brit nyersolaj-kitermelés csaknem két évtizeddel ezelőtt, 1999-ben tetőzött - abban az évben a brit szektor tizenkét havi nominális hozama megközelítette a 400 millió hordót -, és az északi-tengeri talapzatból kitermelhető nyersolaj mennyisége 2020-ig várhatóan a legutóbbi csúcs egyharmada alá csökken.
Az EU nem nagyja magát megfélemlíteni
Az Európai Unió nem enged a fenyegetéseknek, és nem hagyja magát megfélemlíteni a Nagy-Britanniával tervezett kilépési tárgyalások alatt - jelentette ki szerdán Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén tartott felszólalásában. Az unióban maradó 27 tagállamnak politikai egységet kell mutatnia a Brexit-tárgyalások során - mondta Donald Tusk. Egy olyan forgatókönyv, amely nem a megegyezésre összpontosít, mindenki számára rossz lenne, különösen Nagy-Britanniának - tette hozzá.
