Várni kell a gyorsulásra

A csalódást okozóan szerény karácsonyi forgalomnál ugyan jobban indult az év a kiskereskedelemben, ám az elemzők többet vártak. Januárban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,7, naptárhatástól megtisztítva 3,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből. Bár ez élénkülést jelent a tavaly decemberi naptárhatástól megtisztított 3,3 százalékos emelkedéshez képest, ám az elemzők magasabb, 4 százalékos bővülést vártak.

Az élelmiszerboltok forgalmának bővülése 3,2 százalékot mutatott januárban is, hasonlóan a decemberihez, ám ez ígéretes teljesítmény ahhoz képest, hogy tavaly januárban 0,5 százalékpontos lassulással startolt a szegmens az egy évvel korábbi szinthez képest. Az iparcikkek eladásai 3,7 százalékkal emelkedtek az idei első hónapban a decemberi 3 százalék után, ám 2016 elejének 8,1 százalékos bővüléséhez képest jóval gyengébb a tempó. Ugyanakkor 6,4 százalékkal nőtt az üzemanyag-értékesítés, noha az árak jelentősen emelkedtek januárban.

Összességében biztató az év első hónapjában látott teljesítmény, azonban ennél többre lesz szükség ahhoz a következő hónapokban, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme magasabb fokozatba kapcsoljon – hangsúlyozta kommentárjában Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Az Erste elemzői szerint az idén 3,4 százalékkal nőhet a GDP, aminek gerincét a háztartások növekvő fogyasztása adhatja. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint jó kezdetnek számít a januári adat, noha kissé magasabbra számítottak. Az elemző szerint a lassulást a fogyasztás elhalasztásával lehet magyarázni, és így lehetséges, hogy az áruk helyett a szolgáltatásokon lesz a hangsúly a GDP-ben.

Ugyanakkor a tavalyi részletes adatokból az is látszik, hogy a fogyasztás növekedése minden eddiginél nagyobb földrajzi különbségeket mutat. Tavaly Budapesten nőtt a legnagyobb mértékben, 11,5 százalékkal a kiskereskedelmi forgalom, jóval meghaladva az országos 4,5 százalékos átlagot. A fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország is jóval az átlagon felül (10,2 százalék) tudott növekedni, hiszen a nagy alapterületű bevásárlóközpontok jelentős része a főváros környékén működik. Így az ország középső része átvette a vezetést az északnyugat-dunántúli régiótól, amely erős ipari bázisa révén a korábbi években mindig a legnagyobb bővülést produkálta. A Nyugat-Dunántúlon 2016-ban még mindig átlag feletti, 5,4 százalékos volt a növekedés, ám a többi régió mind jócskán lemaradt az átlagtól, a legnagyobb mértékben az Észak-Alföld, ahol csupán 2,7 százalékkal bővült a forgalom.