A külföldön dolgozó magyar munkavállalók jövedelme 2013-ig gyors ütemben emelkedett, amit egyaránt támogatott az átmenetileg külföldön dolgozók bruttó jövedelemének dinamikus bővülése, illetve a Magyarországon 1 évnél rövidebb ideig dolgozó külföldiek jövedelmeinek mérséklődése is – derült ki a Magyar nemzeti Bank által kiadott legfrissebb Fizetési Mérleg jelentésből.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"]
Forrás: Magyar Nemzeti Bank[/caption]
A jövedelemegyenleg hiányát így a nettó munkavállalói jövedelem 3 milliárd euróval mérsékelte 2016-ban, ami a rezidensek 3,5 milliárd eurós és a külföldiek 0,5 milliárd eurós jövedelmének eredőjeként alakult ki. A külföldön átmenetileg munkát vállalók adófizetései azonban a transzferegyenlegen keresztül mérséklik ezt a gazdaság külső finanszírozási pozíciójára gyakorolt pozitív hatást. Ugyanakkor a tartósan külföldön dolgozó munkavállalók hazautalásai javítják a folyó transzferek egyenlegét. Emiatt a külföldön dolgozók bevételei a jövedelemegyenleget javító hatásnál kisebb mértékben járulnak hozzá a finanszírozási képesség emelkedéséhez.
Az elmúlt év jelentős bővülése után 2016-ban lelassult az egy évnél rövidebb ideig külföldön dolgozók átlagos számának a növekedése, így a jövedelmük növekedése is mérséklődött. A jövedelemegyenlegen belül az átmenetileg külföldön munkát vállalók jövedelmei jelennek meg. Jellemzően olyan munkavállalókról van szó, akik szomszédos országokban dolgoznak, de magyarországi lakóhellyel rendelkeznek.
Az ingázók számának a növekedése a nyugat-európai országok munkaerőpiacainak a megnyitása után egészen 2013-ig dinamikusan bővült, majd 2014-ben átmenetileg megtorpant, és 2015-ben ismét emelkedett. 2016-ban ugyanakkor nem nőtt tovább a külföldre ingázók száma a 2015. év végi szinthez képest, azonban éves átlagban még nőtt a külföldön dolgozók száma, ami a külföldi munkabérek átlagos értékének enyhe bővülésében is tükröződik, ami így támogatta a külföldi munkabérek emelkedését.
