A miniszter az ülésen elmondta: a Brexit példája jól mutatja, hogy Európa, mint márkajel vesztett értékéből. Az európai vezetők közös feladata megtalálni ennek a mögöttes okait - tette hozzá. A keresett válasz talán azt fogja mutatni, hogy néhány területen Európának kevesebbet kellene tennie, miközben más területeken a tagállamoknak minden eddiginél szorosabban kellene együtt dolgozniuk. Nem hagyhatjuk, hogy Brüsszel olyan adózási javaslatokat kényszerítsen ránk, amik az adóterhelés növelését eredményeznék - húzta alá Varga Mihály.
[caption id="" align="alignleft" width="600"]
Európa, mint márkajel vesztett értékéből - fotó: AFP[/caption]A délutáni ülésen a miniszterek és a jegybanki vezetők véleményt cseréltek az európai bankrendszerben felgyülemlett nem-teljesítő hitelek (non-performing loans – NPL) helyzetéről, amelynek magas európai, illetve egyes országokbeli szintje továbbra is kockázatot jelent. Az NPL-állomány hirtelen növekedése a 2008-as pénzügyi válsággal kezdődött. A nem teljesítő hitelek negatívan befolyásolják a gazdasági növekedést, valamint jelentős pénzügyi stabilitási kockázatot jelentenek. Magyarország a válság mélypontját követően hamar felismerte a problémát, es azóta már sokat tett a magas NPL-állomány leépítésének érdekében.
A Nemzeti Eszközkezelő vagy a magáncsőd a nehéz helyzetbe került hiteladósoknak segített, az adósságfék-szabályok pedig a jövőbeli NPL-állomány kialakulását akadályozzák meg – ismertette Varga Mihály. A rossz hitelek állománya az elmúlt évek pozitív folyamatai ellenére még mindig magas, van még feladatunk a területen nemzeti és uniós szinten is – tette hozzá.
