Az adatok felülvizsgálatát várja a jegybank

Miközben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes és részletes adatai egyaránt azt mutatják, hogy a magyar gazdaság 2 százalékkal növekedett tavaly, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) továbbra is ennél kissé nagyobb bővülést becsül. A jegybank márciusi inflációs jelentése a tavalyi évre 2,2 százalékos GDP-növekedést tartalmaz, igaz, a három hónappal korábbi 2,8 százalékos növekedést hozták le erre a szintre. Ennek oka, hogy a jegybanki várakozásokkal szemben a múlt év végén sem pörgött fel a gazdaság.

Az MNB a kedvezőbb adat közlésekor arra hivatkozik, hogy a várható revíziók hatása miatt fogják felfelé módosítani a statisztikusok a GDP-t. „A revíziós projektet a KSH-val együttműködésben készítettük” – mondta a Világgazdaság kérdésére Balatoni András, a jegybank igazgatója az inflációs jelentés bemutatóján. Lapunkat a KSH arról tájékoztatta, hogy a statisztikai hivatal kezdeményezte az együttműködést a jegybankkal. Úgy tudjuk, a tavaly decemberi MNB-prognózis a hivatal szakértőit is meglepte.

Balatoni András hangsúlyozta, hogy nemcsak lehetőségük, hanem kötelességük is a revíziók vizsgálata annak érdekében, hogy a monetáris tanácsot tájékoztassák, várhatóan hogyan alakul a GDP. A Világgazdaságnak arra a felvetésére, hogy számos kutató és közgazdász szerint a múltbeli adatokra vonatkozó MNB-becslések nyilvánosságra hozatalával csökkenhet a GDP-adat megbízhatósága, másrészt akár a jegybank hitelessége is, Virág Barnabás ügyvezető igazgató hangsúlyozta: nincs szó arról, hogy az MNB megkérdőjelezi a statisztikai hivatal GDP-adatát. „A KSH az adott időpontban elérhető adatbázisból a lehető leghitelesebb adatokat publikálja” – hangsúlyozta Virág Barnabás, hozzátéve, hogy a GDP múltbeli adatai részben becsléseken, illetve olyan adatokon alapulnak, amelyeket nem ismerünk. „A módszertanunk ezt a bizonytalanságot próbálja előre jelezni” – mondta. A KSH lapunk kérdésére közölte: az a tény, hogy több GDP-szám „kering az éterben”, önmagában nem rontja a hivatal által közölt adatok hitelességét, hiszen „minden kutatóintézet, bank készít előrejelzéseket, amelyek eltérnek, eltérhetnek a hivatalos adatoktól”.

[caption id="" align="alignleft" width="690"] A KSH kezdeményezte az együttműködést. Fotó: Vémi Zoltán[/caption]Az inflációs jelentéssel egy időben megjelent MNB-tanulmány szerint a revíziók miatt a publikált makrogazdasági adatok gyakorlatilag sohasem tekinthetők véglegesnek, időben csökkenő mértékű, de állandó változásnak vannak kitéve. A revíziók és az adatsorok tulajdonságai alapján a jegybank becslést készített a későbbi, rutinszerű revíziókra. Az MNB modellje szerint a 2016-os GDP-t megközelítőleg 0,2 százalékponttal kell felfelé módosítani majd, de megjegyzik, hogy jelentős az ezzel kapcsolatos bizonytalanság.