Benyújtotta Kijevnek kívánságlistáját az IMF

Az ukrán pénzügyminisztérium a napokban nyilvánosságra hozta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Kijev között érvényben lévő szerződés frissített, 34 oldalas tartalmát, amelyben legalább egytucatnyi új megkötés, illetve követelés szerepel a washingtoni székhelyű hitelező részéről.
Az IMF a héten ugyanis úgy döntött, mégis kiutalja Ukrajnának az újabb, egymilliárd dolláros hitelrészletet. A két éve megkötött memorandum értelmében Kijev 2019-ig 17,5 milliárd dollárt kap az IMF-től. A mostani a negyedik lehívás, ezzel együtt 8,7 milliárdos tőkeinjekció érkezett már a súlyos gazdasági és politikai válsággal küszködő országba.
Az újabb kölcsön a hazai valuta, azaz a hrivnya árfolyamának megőrzését szolgálja, ezért a központi jegybank tartalékalapjába vándorol. Az anyagi segítségnek azonban ára van.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Év végéig szabaddá kell tenni a külföldiek előtt a földpiacot - Kép: AFP[/caption]

A kijevi kormánynak még a tavasszal ki kell dolgoznia az évek óta csak halogatott nyugdíjreformot, és legkésőbb 2018 januárjában életbe kell lépnie az új rendszernek. A leglényegesebb pont a nyugdíjkorhatár emelése, azzal a céllal, hogy csökkenjen az állami nyugdíjkassza hatalmas hiánya, mely tavaly év végére már 5,57 milliárd dollárra duzzadt. Ukrajnában a 12 millió nyugdíjas járandóságát 16 millió munkavállaló befizetéséből kell fedezni. A legkisebb nyugdíj összege 1247 hrivnya, azaz alig 13 500 forint. A tervek szerint a férfiak esetében a jelenlegi 60-ról 2026-ig 65 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt, míg a nőknél 2031-ig kellene áttérni a 63 éves korhatárra. Mindez annak tükrében különösen aggasztó, hogy a legfrissebb adatok szerint Ukrajnában ma a férfiak átlagéletkora alig haladja meg a 64 évet.

A következő halasztást nem tűrő feladat a földpiac megnyitása. A mezőgazdasági földek eladására vonatkozó moratóriumot már az év végéig fel kellene oldani. Az IMF sürgeti a privatizációról szóló új törvény elfogadását is, amely ajtót nyitna a magánosítás előtt, kalapács alá kerülnének az energiaszektor állami vállalatai is. A washingtoni szakértők támadják az állami rezsikompenzálási rendszert is, sürgetve a szociális normák csökkentését. Kifogásolják azt is, hogy a mai napig sincs egységes adatbázis a szociális kedvezményezettekről, ami számos visszaélésre ad lehetőséget.

A memorandum arra is keresi a választ, hogy Kijev miként tudná mégiscsak visszafizetni Moszkvának azt a hárommilliárd dolláros kölcsönt, amit nem sokkal az Euromajdan kirobbanása előtt, 2013 őszén vett fel az ország, még Viktor Janukovics akkori elnök idején. Az új kijevi vezetés megtagadta a hitel rendezését, az ügyben jelenleg is nemzetközi bírósági eljárás zajlik. Az IMF rábólintott arra, hogy a jegybank 98 milliárd hrivnya (3,5 milliárd dollár) értékben bocsásson ki értékpapírokat, amiből az állami pénzintézetek feltőkésítését fedeznék a pénzügyi stabilitás megóvása érdekében.
Az elemzők többsége azonban kevés esélyt lát a feladatok gyors megvalósítására. Jelenleg ugyanis annyira ingatag a belpolitikai helyzet, hogy a kormány, az elnök és a törékeny koalíció nem fog belemenni ilyen népszerűtlen intézkedésekbe, miután már az idén ősszel előrehozott parlamenti választásokat vizionálnak.

A Világbank már így is rontotta idei prognózisát Ukrajnára nézve: a GDP legfeljebb 2 százalékkal nőhet idén a korábban jósolt 2,9 százalék helyett, a költségvetés hiánya azonban a GDP 3 százalékáról előreláthatóan 3,7 százalékra ugrik. További rossz hír, hogy az IMF szerint idén 10 százalékra gyorsulhat az infláció.