"Amennyiben Görögországban feláll a szervezeti rendszer, hosszú távon is garantálható, hogy az ország ismét tőkepiac-képes legyen" - mondta a tárcavezető a Der Standard napilapnak. Úgy vélte, hogy az eurócsoportnak mindezt közvetlenül kellene előmozdítania, és csalogatnia a befektetőket.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"]
Uniós szervezetek ételt osztanak Theszalonikiben - Kép: AFP[/caption]
Schelling meglátása szerint öt fontos infrastrukturális projekt valósulhatna meg, példaként az ország energia importját említette. Schelling javaslata szerint a befektetők például szélerőművek építésébe invesztálnának, így Görögország függetlenebbé válhatna az energia importtól. "Amennyiben az egész euróövezetben és az unióban ismét pozitív a hangulat, úgy megindulhat a növekedés, visszaszorulhat a munkanélküliség" - mondta a miniszter és hozzátette: mindez ugyan nem a javulás fő oka, azonban segíthet a helyzeten.
Pénteken megszületett az elvi megállapodás Görögország és hitelezői között a mentőcsomag következő részletének átutalásáért cserébe végrehajtandó reformokról. Több hónapig tartó kemény munka eredményeként sikerült elérni, hogy a görög kormány elfogadja azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyeket 2019-ben és 2020-ban kell megvalósítania.
Ahhoz, hogy a görög gazdaság versenyképesebbé váljon, a nemzetközi hitelezők egyebek között azt kérték Athéntól, hogy csökkentse tovább a nyugdíjakat és az küszöbét, valamint hajtson végre újabb deregulációkat az energia- és a munkaerőpiacon. A nyugdíjrendszer és a jövedelemadózás reformjáért cserébe a hitelezők beleegyeztek abba, hogy a kormány növelje a szociális célú költségvetési kiadásokat, így például többet fordíthat a gyermekszegénység elleni küzdelemre, vagy éppen a lakhatásnak és a nyugdíjasok egészségügyi költségeinek támogatására.
