Szokatlan helyszínen, de végre létrejön a héten az amerikai–kínai csúcstalálkozó. Donald Trump saját floridai üdülőparadicsomában, Mar-a-Lagóban látja vendégül Hszi Csin-ping elnököt. A csütörtöki és pénteki viziten kiderülhet, mi Trump valós szándéka a legfontosabb nemzetközi és kereskedelmi ügyeket érintő kérdésekben, eddig ugyanis a januárban beiktatott elnök nem sok jó szót vesztegetett a világ második legnagyobb gazdaságát irányító Hszi munkásságára.
Szakértők szerint ezúttal Trumpnak szorosan követnie kell a diplomáciai protokollt, olyan kijelentésekre nem ragadtathatja magát, mint tette Angela Merkel német kancellárral szemben, akivel – mint hangozatta – egy közös vonásuk van, az, hogy Barack Obama mindkettejüket lehallgattatta.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"]
Nem árt az óvatosság - Kép: AFP[/caption]
A kínai elnök-pártfőtitkár amerikai útjának előkészülete javában zajlik, ennek része volt Rex Tillerson külügyminiszter napokban tett kínai látogatása is, aki meleg szavakkal méltatta a Peking által elért eredményeket. Mint kifejtette, a két nagyhatalom együttműködésének a jövőben konfliktusoktól és konfrontációktól mentesnek kell lennie, egymás kölcsönös megbecsülésén kell alapulnia és mindkét fél számára hasznos, win-win kapcsolatokra kell épülnie. E négy alapelv tiszteletben tartása esetén gyümölcsöző lehet a két ország viszonya.
A mostani bemutatkozó tárgyalásokon nem mennek majd bele a részletekbe, a közös hang megtalálására fektetik a hangsúlyt – mondták Kína-szakértők a Daily Callernek. Ettől még számos forró téma terítékre kerül, így Trump felveti majd a kínai árfolyampolitika kérdését: Peking a jüan tartós gyengítésével – amerikai szemszögből nézve manipulálásával – próbálja saját versenyképességét és exportját növelni. Ehhez kapcsolódóan a dömpingárak alkalmazását sem nézi Washington jó szemmel, mint ahogy a kínai fegyverkezés és az Észak-Koreával szembeni, megengedőnek tűnő álláspont sem tetszik Trumpéknak.
Az elnök a hét végén a Financial Timesban megjelent interjújában le is szögezte: Amerikának megvannak az eszközei, hogy megoldja a nukleáris fenyegetést jelentő észak-koreai rezsim megregulázását – amennyiben Peking nem tesz ebben az irányban hathatós lépéseket. Érzékeltette, hogy Peking azzal is segít, ha semmit sem tesz, csak hagyja Amerikát dolgozni.
Hogy ez miért lenne a kínaiak érdeke, arra Trump velős választ adott: „Minden a körül forog.” Kereskedelmi háborút viselni Kína ellen meglehetősen kétes kimenetelű vállalkozásnak látszik. Egy dolog, hogy a kampányban Trump még 45 százalékos védővámmal fenyegette a kínai importot, és egy másik, hogy ennek a következményeit egyértelműen az amerikai vásárlók pénztárcája érezné meg a behozott távol-keleti termékek megdrágulásával. Ilyen barátságtalan lépés nem maradna hathatós kínai válasz nélkül – s ezzel nem csak az elemzők vannak tisztában.
Trumpnak szövetségesre kell találnia Kínában, ez Amerika gazdasági és stratégiai érdeke is egyben. Kampányígéretéhez híven forszírozhatja, hogy az amerikai vállalatok helyezzék vissza termelésüket az anyaországba, de ha ez nem éri meg nekik, akkor sokat nem tehet az ügy érdekében. S nem vonatkoztathat el attól sem, hogy Japán mellett Kína az Egyesült Államok legnagyobb hitelezője, 1100 milliárd dollárja fekszik amerikai adósságpapírokban.
