Átlagosan 10 százalékos túlvállalásról döntött a kormány annak érdekében, hogy maradéktalanul fel tudja használni hazánk a 2014–2020-as európai uniós fejlesztési időszak forrásait – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a Miniszterelnökség. Ez azt jelenti, hogy a központi költségvetés kockázatára és terhére közel 900 milliárd forinttal egészülhet ki az Európai Bizottságtól Magyarországra érkező összeg, így az évtized végéig tartó fejlesztési ciklusban végül több mint 9800 milliárd forintos keretre pályázhatnak az önkormányzatok és a cégek. A tárca azzal indokolta a döntést, hogy a túlvállalást egyrészt igazolták a 2007–2013-as időszak tapasztalatai, másrészt ez az európai uniós tagállamokban is általános gyakorlat.
[caption id="" align="alignleft" width="600"]
Állami forrással egészül ki az uniós támogatás Fotó-MW[/caption]
A Lázár János vezette Miniszterelnökség március 31-ig vállalta, hogy a ciklus valamennyi felhívását megjelenteti, a túlvállalási szándék már ekkor érzékelhető volt. Az eredetileg 8921 milliárd forintos keretet ugyanis már a múlt hónap végéig kitolta 9228 milliárdig a kormány, vagyis a 10 százalékos túlvállalásból 3 százaléknyi megvalósult. A tíz operatív program közül csak négynél állt meg a fejlesztéspolitikai rendszer 100 százalékon, a többi hatnál 2–9 százalékos túlvállalást kezdeményezett. Így a versenyszféra pénzcsapjának számító Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) esetében a 2449 milliárd forintos keret már az első negyedév végéig 2558 milliárdosra nőtt, ami 2 százalékos bővülésnek felel meg. Arányaiban a környezet- és energiahatékonyság (KEHOP) kerete ugrott meg a legnagyobb mértékben, 1161-ről 9 százalékkal 1263 milliárd forintra. Ez a program felel a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése mellett az erőforrás-felhasználás hatékonyságnöveléséért, a szennyezések és terhelések mérsékléséért, illetve az egészséges és fenntartható környezet biztosításáért.
A következő hetekben, hónapokban közel 600 milliárd forint értékben megjelenő új pályázatokról egyelőre nem tudni részleteket. Az mindenesetre iránymutató lehet, hogy a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai filozófiáját követve a 2020-ig hátralévő időszakban olyan típusú gazdasági szereplőkre van szükség, amelyek hozzájárulnak az ország foglalkoztatási vagy növekedési ambícióihoz. Éppen ezért az uniós támogatásnak nem az a célja, hogy minél több céget életben tartson, hanem olyanoknak kell még jobban megerősödniük, amelyek támogatás nélkül is kiforrott ötlettel és üzleti tervvel rendelkeznek. A tíz op-ért négy minisztérium felel, ahogy a Miniszterelnökség, úgy a nemzetgazdasági, a nemzeti fejlesztési tárca és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is kész átcsoportosítani a forrásokat, ha túligénylést tapasztal, vagy épp ellenkezőleg, valamely kiírás érdektelenségbe fullad. A túlvállalásról azonban megoszlanak a vélemények, az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László szerint például egy 900 milliárd forintos állami kiegészítés túl nagy teher a költségvetésnek, fontos területektől von el forrást.
