Egy fokozattal visszavágta Kína hosszú távú adósbesorolását a Moody’s Investor Service, hasonló lépésre az elmúlt harminc évben nem volt példa a távol-keleti ország történetében. Az új osztályzat A1, amely a befektetésre ajánlott sáv közepén helyezkedik el, és alacsony kockázatot takar. Némi megnyugvást jelent, hogy az új adósosztályzat mellé már stabil kilátást párosított a hitelminősítő, a korábbi Aa3-as besorolás ugyanis negatív kilátásokkal szerepelt. A bejelentés vegyes reakciókat váltott ki a piacokból, a reggeli ázsiai kereskedésben a legtöbb valamint nyersanyaggyártó ország devizája esett, az MSCI Asia Pacific 0,22 százalékot gyengült, a Shanghai Composite 0,36 százalékkal csökkent. A vasérc ára 5,6 százalékkal, a nikkelé 2,6 százalékkal zuhant.
A kínai reakció sem késlekedett sokáig, Peking szerint a Moody’s elemzése eltúlozza a gazdasági nehézségeket, miközben nem számol a reformok hatásaival. A leminősítés előreláthatólag csekély mértékben drágítja majd a forrásbevonást az állampapír-, illetve a vállalatikötvény-piacon is, noha az új adósbesorolás érdemi kockázatnövekedést aligha jelent a befektetők számára, hiszen ezzel Kína például Japánnal azonos sávba került. Az államkötvények és a dollárban denominált állami vállalatok kötvényeinek árazása közötti spread máris 2-3 bázisponttal tágult. A leminősítés a lehető legrosszabbkor jött, hiszen a kínai vezetés a bankrendszer stabilizálását és az állami vállalatok átstrukturálását tervezi. A Moody’s lépésének időzítése más szempontból is érdekes, Kína ugyanis nemrég tett ígéretet az Egyesült Államoknak arra, hogy beengedi kötvénypiacára az amerikai hitelminősítőket.
Ez Peking részéről amolyan válasz Donald Trump amerikai elnök azon vádjára, amely szerint a távol-keleti ország nem játszik tisztességesen a piacon, ráadásul akadályokat gördít az országban befektetni szándékozó vállalatok elé. A kínai kötvénypiacot helyi hitelminősítők követik, 2016 végén a vállalatok több mint felének AAA, azaz a legmagasabb adósbesorolása volt, amit a külföldi befektetők némi szkepticizmussal szemléltek. Kínában 67 ezermilliárd renminbi (9,7 ezermilliárd dollár) értékű vállalati van a piacon, ami a világ harmadik helyére pozicionálja az országot az Egyesült Államok és Japán után.
Ehhez képest a külföldiek kezében március végén mindössze 830 milliárd renminbi értékű adósságpapír volt, 22 milliárddal kevesebb, mint az előző három hónapban. A legnagyobb kibocsátók a piacon az állami vállalatok, ehhez köze lehet annak is, hogy a lakosság előszeretettel vásárolja ezeket a papírokat, mivel arra spekulálnak, hogy baj esetén az állam kisegíti cégeit, és megakadályozza a kötvények bedőlését. A kínai hatóságok nemrég jelentették be a Bond Connect piac indulását, amely külföldieknek is lehetővé teszi, hogy a belső, úgynevezett onshore piacról is vásárolhassanak kötvényeket hongkongi brókereken keresztül. A külföldi hitelminősítők megjelenése előreláthatólag vonzza majd a befektetőket is, ám sokan számítanak arra, hogy a politikai érdekektől mentes elemzések nyomán a feje tetejére áll majd a kötvénypiac, a korábbi adósbesorolások romlanak, és ez végső soron megdrágítja a cégeknek a finanszírozást.
