2016. október 1-jén hazánk lakossága 9 803 837 fő volt, 134 ezerrel kevesebb, mint a legutóbbi 2011-es népszámláláskor. A felmérés időpontjában a népesség 15 százaléka volt gyermekkorú, 67 százaléka aktív korú és 19 százaléka 65 éves vagy annál is idősebb. A gyerekkorúak aránya Pest megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt az átlagosnál magasabb – mondta Kovács Marcell a KSH főosztályvezetője.
Az aktív korúak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Győr-Moson-Sopron megyében a lakosság 68 százalékát tették ki. A teljes népességhez viszonyítva Békés és Zala megyében él az legtöbb időskorú, itt a lakosság 21 százaléka 65 éves vagy annál is idősebb. Öt év alatt 26 ezerrel csökkent a gyermekkorúak száma, a 65 év felettiek száma 144 ezerrel nőtt 2011-hez képest.
2016-ban Magyarországon 149 111 nem magyar állampolgár élt, ami hatezerrel több, mint 5 évvel korábban. Iskolázottság tekintetében a lakosság 3,2 százalékának van 8 évfolyamnál alacsonyabb végzettsége. 2016-ban a felnőttek fele rendelkezett érettségivel vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel. A felsőfokú végzettségűek aránya öt év alatt 17 százalékról 20 százalékra emelkedett – hangzott el a KSH sajtótájékoztatóján.
2016-ban a teljes népesség 46 százaléka dolgozott,2,6 százaléka volt munkanélküli. Az aktív dolgozók aránya Budapesten a legmagasabb, 52 százalékos.
A KSH mikrocenzusa szerint, tavaly 4,4 millió lakás volt Magyarországon, ez 14 ezerrel több mint 2011-ben. A lakások 21 százaléka Budapesten, 52 százaléka más városban, 28 százaléka pedig községekben található. A lakások kétharmada téglából 14 százalékuk panelból és 13 százalékuk vályogból épült. A legtöbb panellakás Budapesten van, ahol a lakások 25 százaléka ilyen. A mikrocenzus a kis népszámlálások során a hetedik volt, az elsőre 1963-ban került sor.
