Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT). A két köztestület eddig külön-külön is céljának tekintette a magyar borágazat még magasabb színvonalra emelését, most pedig egyesített erővel dolgoznak tovább rajta – hangoztatta az aláírás alkalmából a Garamvári Szőlőbirtok budafoki pezsgőpincéjében tartott rendezvényen Győrffy Balázs, a NAK és Légli Ottó, a HNT elnöke. Hangsúlyos eleme a megállapodásnak, hogy a két szervezet közösen lép fel az eredet- és minőségvédelmet, illetve a termelés fenntarthatóságát érintő ügyekben, amelyekben az aláírók szerint is sok még a teendő.
Az agrárkamara a helyben történő ügyintézés híve, ebben sok segítséget tudunk nyújtani a hegyközségeknek – mondta a Világgazdaságnak Győrffy Balázs. A jövőben a hegybírókon kívül a falugazdászok is segítik a szőlészek és borászok adminisztrációs munkáját – tette hozzá Légli Ottó.
Győrffy szerint fontos, hogy a termékpálya minden szereplője, a szaporítóanyag-előállítótól a szőlészen és borászon át a kereskedőkig egységesen fejlődjön. Mivel nem mindegyikük tagja a HNT-nek, a kamarának viszont igen, a NAK-on keresztül ezentúl hatékonyabban lehet összehangolni tevékenységüket a borágazat fejlődése érdekében.
A NAK-elnök lapunknak külön kiemelte, hogy a földek adásvételi szerződését véleményező települési agrárgazdasági bizottságokban a szőlőterületek esetében a helyi hegyközségek képviselői ott vannak az üléseken. A kapcsolat szorosabbá válik azzal is, hogy a köztestületek szakmai döntéseket hozó ülésein a NAK és a HNT képviselői kölcsönösen részt vesznek majd.
A két szervezet közti megállapodást nemzetközi szintre is kiterjesztették, s a különböző uniós, illetve egyéb szervezetekben a jövőben kölcsönösen képviselik egymás érdekeit is.
