Magyar gazdaság

Csúcsra repítette Draghi az eurót

Változatlanul hagyta a kamatszintet az uniós jegybank, de továbbra is fenntartja a lazító program kiterjesztésének lehetőségét, ha a körülmények indokolják.

Nem okozott meglepetést az Európai Központi Bank (EKB), miután változatlanul hagyta az irányadó kamatszinteket, az alapkamat nulla százalékon, az egynapos hitelkamat 0,25 százalékon, a pedig –0,4 százalékon marad. Mario Draghi jegybankelnök az ülés után elmondta: a gazdasági bővülés fundamentumai jók, de a feltételek továbbra sem adottak a monetáris szigorításhoz. A kötvényvásárlási program havi 60 millió eurós értékben 2017 decemberéig biztosan folytatódik, vagy tovább is, ha szükséges – hangsúlyozta. Még mindig készen állnak kiterjeszteni a programot akár időben, akár összegében – erősítette meg –, ha úgy látják, hogy a gazdasági kilátások rosszabbodnak, vagy ha a pénzügyi feltételek nem egyeztethetők össze az inflációs cél elérésével.

Ez némi meglepetést okozott, elemzők arra számítottak, hogy a program kiterjesztésére nem utal majd az elnök. Kiemelte azonban, hogy az alapkamat a program kivezetése után is alacsony marad, de nem hivatkozott a további kamatvágás lehetőségére. A program kivezetéséről annyit mondott el, hogy ősszel fog a kormányzótanács először tárgyalni róla. Több időre és információra van szüksége a kormányzótanácsnak ahhoz, hogy megbizonyosodjon: az vissza tud térni a 2 százalékos cél közelébe – mondta. Az inflációs nyomás azonban továbbra is gyenge, júniusban 1,3 százalékra csökkent az árindexváltozás, bár Draghi szerint ezt átmeneti tényezők okozzák, például az alacsony energiaárak. Erőteljes fellendülést látunk, amikor csak várnunk kell, hogy a bérek és az árak is kövessék az irányvonalakat.

Az elnök kijelentette, hogy az euróövezet gazdasági fejlődése egyre szélesebb alapokon folytatódik, kiterjedve szinte minden államra és ágazatra. A felfelé és lefelé mutató kockázatok kiegyensúlyozottak, az utóbbiak pedig nagyrészt a globális környezetből fakadnak. Az elnök a nemzeti kormányok felelősségét is felvetette: az euróövezet növekedését hátráltatja, hogy a tagállamok strukturális reformjai nem haladnak kellő intenzitással.

Erősödött a forint

A forint csütörtök reggel még az előző napinál kissé gyengébben állt, az eurót 306,11 forinton, a dollárt 265,72 forinton, a svájci frankot pedig 278,23 forinton jegyezték. Az EKB monetáris politikájában várható változtatás hírére a nemzetközi devizapiacokon kialakult mozgásokkal párhuzamosan a forint árfolyama lendületes erősödésnek indult.

Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntő ülését követő tájékoztatón Mario Draghi, az EKB elnöke jelezte, hogy a kormányzótanács az elkövetkező két ülés valamelyikén már meg fogja vitatni a mennyiségi monetáris lazító program további sorsát. A bejelentést követően az euró árfolyama több éves csúcsot ért el a dollárral szemben 1,16 dolláros jegyzés felett.

Az euró jegyzése ezt követően egészen 304,93 forintig ment le, ami amellett, hogy a forint idei legerősebb árfolyama az euróval szemben, 2016 november közepe óta is a legerősebb.

A piaci szereplők nem is a kamatdöntésre, hanem az ahhoz fűzött kommentárra és Mario Draghi elnök beszédére voltak igazán kíváncsiak. „Elsősorban arra, hogy az EKB vezetője tesz-e utalást az eszközvásárlási program, illetve a monetáris politika esetleges módosítására” – kommentálta a csütörtöki EKB-döntést Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Draghi beszédéből kiderült, hogy az EKB a monetáris lazítással felérő eszközvásárlási programját a jelenlegi forgatókönyv alapján folytatja, azaz havi 60 milliárd eurót fordít erre az év végéig, de, ha szükséges, akkor meghosszabbítják vagy bővíthetik a programot. Az EKB vezetője beszéde alatt az euró erősödött a dollárral szemben. Ez Németh Dávid szerint arra utal, hogy a piac nem igazán hisz Draghinak. „Ahhoz, hogy az euró dollárral szembeni trendszerű erősödése megálljon, markánsabb kommunikációra lenne szükség az EKB részéről” – tette hozzá a szakember.

„Arra számítunk, hogy az EKB csak az ősszel esedékes német választások után változtat kommunikációján és tesz egyértelműbb utalásokat a várható monetáris politikai lépésekre. Emellett azt várjuk, hogy az EKB a jövő év elején elkezdi leépíteni az eszközvásárlási programot és 2018 közepéig be is szüntetheti” – fogalmazott Németh Dávid.

 

Draghi EKB Európai Központi Bank mario draghi monetáris politika
Kapcsolódó cikkek