Mostanra egyre több régiós ország teljesíti az euró bevezetésének feltételeit az alacsony inflációtól kezdve a feszes államháztartási gazdálkodásig. S habár az elmúlt években nem volt annyira népszerű az euró átvétele, miután a válságban a figyelem középpontjába kerültek a közös valuta gyengeségei, és felmerült az unió esetleges széthullása is, úgy tűnik, hogy az idei a fordulat éve lehet. Az eurózóna reformja öles léptekkel halad előre, a német–francia tengely a közös fizetőeszközt használók még erősebb integrációját, ezáltal a valutaunió stabilabb működését szeretné elérni.
Románia egy lépéssel beljebb
Magyarország továbbra is elzárkózik az euró gyors bevezetésétől, Románia és Csehország álláspontja változóban van. Teodor Melescanu román külügyminiszter a napokban arról beszélt, hogy Románia 2022-ben csatlakozhat az euróövezethez, amikor elkezd emelkedni a legszegényebbek jövedelme. Kiemelte, hogy Románia már most teljesíti a tagság összes hivatalos követelményét, de a kormány attól tart, hogy az euró bevezetése kedvezőtlenül hatna a legszegényebbek, a nyugdíjasok jövedelmére. Később azonban Liviu Dragnea, a román kormány legfőbb erejét Szociáldemokrata Párt elnöke azt mondta, hogy nincs hivatalos időpont az euró átvételére. Románia továbbra is az EU egyik legszegényebb gazdasága: az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson számolt GDP-je az uniós átlag 59 százalékát tette ki tavaly, az egy főre jutó fogyasztás pedig 63-at. Az utóbbi években azonban gyorsan fejlődött az ország.
A csehek is kacérkodnak
A románok mellett a csehek is kacérkodnak az euró bevezetésével, a napokban kérték, hogy megfigyelői státuszt adjanak nekik az euróövezet pénzügyminisztereinek az övezet jövőjéről folyó tanácskozásaira. Ez fontos lépés röviddel azután, hogy Csehország felhagyott az árfolyamgát alkalmazásával (ugyanis Svájchoz hasonlóan nem engedték erősödni a koronát), s habár a megfigyelői státusz nem értékelhető egyértelműen csatlakozási szándékként, annyi biztos, hogy nem akarnak kimaradni az integráció jövőjét meghatározó folyamatokból. Erre utalnak Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szavai, aki szerint az euróövezet átalakulóban van, mert Franciaország és Németország az integráció elmélyítését és a kooperáció még több területre való kiterjesztését szorgalmazza, amiről a napokban beszélt Emmanuel Macron francia államfő is.
A cseh miniszterelnök szerint Prágának elemi érdeke, hogy szoros figyelemmel kövesse az euróövezeten belüli fejleményeket, nehogy olyan döntések szülessenek, amelyek közvetlen hatással lesznek az országra anélkül, hogy bármilyen befolyása lett volna rá. A megfigyelői státusz gondolatát Csehország vetette fel ugyan, de szerinte minden euróövezeten kívüli uniós tagország számára megfontolandó.
Felzárkózna Magyarország
Érdeklődtünk a Nemzetgazdasági Minisztériumnál (NGM) is, hogy Magyarországot érdekli-e a megfigyelői státusz. Az NGM lapunk kérdésére tegnap közölte: „Magyarország jelenleg nem tervezi, hogy megfigyelői státuszt kérjen az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácskozásaira.” Megjegyezték ugyanakkor, hogy hazánk is részese annak a folyamatnak, amelyben az Európa jövőjéről szóló egyeztetések keretében a gazdasági és monetáris unió elmélyítésével kapcsolatos, tagállamok közötti érdemi eszmecsere zajlik. „Így a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri az eurózóna jövőjére vonatkozóan formálódó elképzeléseket, véleményének kifejtésével hozzájárul a magyar érdekek érvényesítéséhez” – tették hozzá.
A jelenlegi információk alapján tehát annyi biztos, hogy egyelőre hazánk mutatja a legkisebb érdeklődést a régióban a belépési feltételek nagy részét teljesítő országok közül. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke tavaly tíz-tizenöt évre tette az euró bevezetését, akkorra, amikor Magyarország eléri az uniós átlagát. Korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium is azt közölte lapunkkal, hogy „az euró bevezetése akkor válhat időszerűvé, ha Magyarország gazdasági fejlettsége megközelíti az euróövezet országainak átlagát, tehát a tényleges konvergencia létrejön”. Most az EU-átlag 67 százalékát teljesítjük, vagyis ha gyorsan nő a magyar GDP, akkor esély lehet az MNB-elnök által jelzett időpontra, de a potenciális növekedési kilátásokat figyelembe véve inkább jó húsz-huszonöt évre lehet szükség ahhoz, hogy elérjük az EU-átlagot.
A lengyelek a magasabb keresetre várnak
Ennél még a lengyel álláspont is „puhább”. Henryk Kowalczyk, a lengyel állandó miniszterelnöki tanács elnöke tavasszal arról beszélt, hogy a hivatalban lévő lengyel kormány ebben a ciklusban nem fogja kezdeményezni az euró bevezetését, mert az ország gazdasági fejlettségének mostani szintjén az nem lenne indokolt. Erre akkor lesz lehetőség, ha a lengyelországi átlagbérek elérik a havi 10 ezer zlotyt, ami véleménye szerint úgy hét-nyolc év múlva következhet be. Ez ugyan optimista előrejelzés lehet, hiszen még most is 5 ezer zloty alatt van a bérek átlagos szintje, a csatlakozás gyors bérfelzárkózás mellett sem fog menni.
Tehát ahány ország, annyiféle feltételt találtak ki a maastrichti kritériumok mellé. Noha egyáltalán nem biztos, hogy csak olyan országok használhatnak közös valutát, amelyeknek azonos a fejlettségük.
Mi kell valójában?
Az optimális valutaövezetek elmélete szerint nem arra van szükség, hogy az országok azonos fejlettségi szintet érjenek el, a legfontosabb az, hogy a tagországok kereskedjenek egymással, a gazdasági ciklusok együtt mozogjanak, és szabad legyen a tőke és a munkaerő áramlása. Ezek a feltételek többé-kevésbé teljesülnek, persze sokszor nagymértékben eltérnek egymástól a fiskális politikák az eurózónában, és a nyelvi nehézségek – miután gyakorlatilag minden országban más nyelvet beszélnek – akkor is fennállnak majd, ha a GDP-szintek közelítik egymást. Mi több: az euróövezeti tagság több csatornán – például a tranzakciós költségek csökkentésén – keresztül akár magasabb GDP-növekedést is eredményezhet egy országban. Ezzel szemben azok az érvek húzódnak, hogy az önálló monetáris és árfolyampolitika elvesztése, illetve az esetlegesen felépülő egyensúlytalanságok, buborékok ezzel ellentétes hatásúak lehetnek. A válság során ugyanis a cseheknek is jól jött az árfolyam tartós befolyásolása, és a magyar jegybank is alkalmazott olyan monetáris eszközöket, amelyek fellendítették a gazdaságot. Ez utóbbit az eurójegybank is megtette.
Átalakuló EU
Az megerősítéséről beszélt a közelmúltban Emmanuel Macron francia államfő. Szavai szerint több formában lehet újjáépíteni az EU-t, azokkal az országokkal, akik szeretnének messzebb jutni gazdasági, védelmi, adóügyi vagy szociális politikájuk összehangolásában. A szeptember 24-én esedékes németországi választások után Franciaország javaslatokat tesz partnereinek a gazdasági és monetáris konvergencia megerősítésére, valamint az adóügyi és szociális politikák konvergenciájára – mondta a francia elnök.
