A világ legveszélyesebb útját a „pokolba vezető autópályaként” emlegetik – fotók
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA D915-ös autópálya 106 kilométer hosszan húzódik Bayburttól Ofig, egy Trabzon tartománybeli tengerparti városig. A szakasz 29 éles hajtűkanyarral rendelkezik, és a zord időjárás (hó, lavina és földcsuszamlások) miatt gyakran le van zárva. A Törökország északkeleti részén található, életveszélyes útszakaszt még 1916-ban építették orosz katonák a Trebizond hadjárat sikerét követően. A világ legveszélyesebb útjának tartott D915-ös nagy része még mindig murvás, és sokszor csak egy autó fér el rajta, a védőkorlátok hiánya miatt pedig hatalmas óvatosságot igényel a sofőröktől – számolt be a BBC. Az útvonal egyes részei erodálódtak, vagy épp a lehullott sziklák zárják el, míg esőben sárossá és csúszóssá válnak.
Fotókon a világ legveszélyesebb útja
A D915-ös út legkockázatosabb szakasza a Caykara közelében fekvő Derebasi-kanyar. Ez az 5,1 kilométer hosszú szakasz 13 meredek hajtűkanyarral rendelkezik, amelyek 1712 métertől 2035 méterig futnak a tengerszint felett. Az akár 17 százalékos emelkedőn, ezen a szakaszon hatalmas kihívás vezetni, de lélegzetelállító hegyi kilátást kínál azoknak, akik mégis neki mernek vágni – írja a Dangerousroad.
A hírneve ellenére ez egy létfontosságú út, amelyet a helyi járművek, köztük teherautók is naponta használnak a 1800 méter magas Soganli-hegyen való átkeléshez.
Törökország ezen területe az egykori Selyemút fontos szakasza volt
A Selyemút, vagy ahogy a törökök nevezték, Uzun Yol (Hosszú út), egy ősi kereskedelmi útvonal, amely összekötötte a Nyugatot és a Keletet, és az ókor óta fontos kereskedelmi és kulturális csatornának számított Kína és Európa között. A Selyemút az ókori Kínából indulva a dél-, közép- és nyugat-ázsiai országokon át Európáig, illetve egy másik ága Észak-Afrikáig húzódott.
Több mint ezer évvel ezelőtt a legendás Selyemút mentén karavánok ömlesztették a selymet és a pamutot nyugatra, Európába, miközben gyapjú, üveg, arany és ezüst ment keletre, Kínába.
Noha nem volt egy határozottan kijelölt útvonal, a Selyemút szárazföldi és tengeri útvonalhálózata alapvetően egy hatalmas, Eurázsiát átszelő kelet–nyugati tengely mentén haladt, és elhelyezkedése attól függött, hogy éppen merre mozogtak ellenséges törzsek, hol pusztított éhínség vagy szárazság – írta cikkében az Origo.
