Energiaárak Európában: aggasztó képet fest egy friss modellezés, muszáj lépni az EU-nak
Friss jelentést tett közzé az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI), ami az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) oktatási és kutatási központja, és elsősorban a munkavállalók helyzetét érintő témákkal foglalkozik. Az ETUI most kiadott becslései azt mutatják meg, milyen hatással lenne a háztartások kiadásaira, ha az energiaárak most referenciának tekintett 50 százalékos növekedése egy teljes éven át fennmaradna. A szervezet sürgős EU-s lépéseket követel a kibontakozó, a családok és háztartások szintjén jelentkező súlyos válság elkerülése érdekében. A szakszervezetek szövetsége által közzétett kalkulációk aggasztóak: egész Európát, így a háztartásokat is fenyegeti az iráni háború miatt küszöbönálló energiaválság, ami kivétel nélkül minden EU-s országot érinteni fog, csak a mérték a kérdés. Az energiaszámlák átlagos emelkedése alapján Magyarország, így a magyar háztartások is a középmezőnyhöz tartoznak – írja az Origo.

Fotó: Shutterstock
Megviselik Európát az elszálló energiaárak, és ez még csak a kezdet
Az iráni háború nyomán jelentkező energiaválság már a küszöbönáll, s nemcsak gazdasági tehertételt, hanem társadalmi kihívásokat is jelent az ázsiai és az európai országoknak egyaránt. Ebben a helyzetben pedig egyre több EU-s országban sürgetnek hatékony kormányzati beavatkozásokat az elszálló energiaköltségek miatt – több kormány még nem lépte meg azt, amit a magyar igen, vagyis az üzemanyagárak maximalizálását.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség kutatóintézete által publikált friss jelentés pedig átfogó jellegével arra hívja fel a figyelmet, hogy gyors és hatékony beavatkozás nem pusztán kormányzati, hanem EU-s szintű feladat most, illetve az kellene, hogy legyen. Az ETUC közlése szerint a jelentésben szereplő adatok azt bizonyítják, hogy az EU-nak mélyreható energetikai reformokra van szüksége, hogy csökkentse függőségét az olyan fosszilis energiahordozóktól, amelyek ára és ellátása egyre inkább ki van téve a globális instabilitásnak.
Ha feltételezzük, hogy a háztartások megtakarításai és jövedelmi viszonyai jelentősen nem változnak, akkor a mostani 50 százalékos energiaár-emelkedés mellett a következő drámai változásokra kellene felkészülni:
- Az Európai Unióban az átlagos éves energiaszámla 3792 euróról 5688 euróra nőne – ez a háztartási kiadások 12 százalékát tenné ki.
- A legtöbb tagállamban az energiaszámla meghaladná a teljes háztartási kiadások 10 százalékát, hat országban pedig a 15 százalékot is.
- 11 tagállamban az éves energiaszámla több mint 2000 euróval emelkedne.
Már a jelenlegi válság előtt is 47,5 millió ember az EU-ban (a lakosság 10 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy megfelelően fűtse otthonát – köztük 23,7 millió dolgozó. A dráguló energia költségei pedig drámaiak, elég csak arra gondolni, hogy az elmúlt két évben Európa havonta átlagosan 27 000 feldolgozóipari munkahelyet veszített el, főként az energiaárak miatt.
Az ETUC főtitkára, Esther Lynch így nyilatkozott: „Ez a kutatás világosan megmutatja, milyen pusztító következményekkel jár a dolgozó emberek és családjaik számára, ha nem kezeljük Európa erősen ingadozó fosszilis energiahordozóktól való függőségét.
A szélesebb gazdaságra gyakorolt tovagyűrűző hatások ugyanolyan súlyosak lesznek, éppen akkor, amikor sürgősen növelnünk kellene a belső keresletet az európai kereskedelem, ipar és szolgáltatások támogatása érdekében”
– fogalmazott.
Már a közel-keleti konfliktus előtt is a magas energiaárak rombolták Európa ipari bázisát, havonta tízezres nagyságrendű munkahelyvesztést okozva, és milliókat taszítva szegénységbe. S bár a legutóbbi energiaválság idején bevezetett rendkívüli intézkedések mérsékelték a hatásokat, ezeket most újra elő kell venni a munkahelyek megmentése érdekében, ezáltal a megélhetést és a stratégiai iparágakat is védve.
A szervezet frissen közzétett kutatási adatai szerint Magyarországon a mostani energiaár-növekedés mellett
a mostani átlagosan 9 százalékról 13,5 százalékra nőne a háztartások éves energiaköltségének aránya a kiadásokon belül, ami 1185 euró, azaz nagyjából 450 000 forintos éves többletköltséget jelentene.
Vagyis éves szinten átlagosan közel félmillió forinttal (havonta kb. 38 000 forinttal) többet kellene fordítani az energiaköltségekre magyar háztartásonként már akkor is, ha „csak” a mostani, 50 százalékos mértékű áremelkedés állandósul.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.


