Olaszország a leggyengébb láncszem

Olaszország még mindig potenciális veszélyforrás az eurózónára nézve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint. A John Hopkins Egyetem nemzetközi politikai gazdasággal foglalkozó professzora, Erik Jones arra hívta fel a figyelmet, hogy az olasz gazdaság ugyan valóban fellendülőben van, de túlságosan lassú ütemben zajlik ez az élénkülés – írta a CNBC. Marco Wagner, a Commerzbank közgazdásza is hasonlóképp vélekedik: „Olaszország gazdasági növekedése éves viszonylatban a fele az eurózónáénak” – nyilatkozta. A régió harmadik legnagyobb gazdaságában az első fél évben 0,7 százalékponttal csökkent a munkanélküliségi ráta, és az Európai Bizottság várakozásai szerint a GDP idén 0,9 százalékkal, jövőre pedig 1,1 százalékkal bővül.

Az IMF is további javulást vár az olasz gazdaságban, ugyanakkor „jelentős negatív kockázattal” is számol a politikai bizonytalanság, illetve az olasz bankrendszer magas, tavaly év végén 349 milliárd euróra rúgó nem teljesítő hitelállománya miatt.

Az elmúlt időszakban Olaszország orvosolni tudta bankrendszerének néhány problémáját: a Veneto Bancát és a Banca Popolarét feldarabolták, a Monte dei Paschi di Sienát pedig sikerült megmenteni. Az olaszok azonban valószínűleg még nem inthettek végső búcsút a bankrendszer fertőzött hitelállománya okozta nehézségeknek. Erik

Jones hangsúlyozta, hogy az Európai Központi Bank előbb-utóbb kamatot emel majd, ami súlyos gondokat okozhat Rómának az olasz államadósság fenntarthatósága szempontjából.

Ráadásul a jövőre esedékes általános választások is aggodalomra adnak okot az Európai Uniónak. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint ugyanis egyre nő az euroszkeptikusok száma.

A politikai kampányok központi témája az olasz munkanélküliség, amelynek hatására 2006 óta háromszorosára nőtt a mélyszegénységben élők száma, és tavaly év végén elérte a 4,7 milliót, ami a teljes népesség 8 százaléka. Az olasz statisztikai hivatal, az Istat adatai szerint a munkanélküliség aránya június végén 11,1 százalék volt, ami igen magas adat az eurózóna szintjén. Ennek kezelésére az olasz Öt Csillag Mozgalom egy finn kísérleti program mintájára havi 780 eurót adna a mélyszegénységben élőknek, amiért cserébe közösségi munkát várna el. Ha azonban az érintettek három munkaajánlatot visszautasítanának, megszűnne a juttatás is. Az Öt Csillag évi 17 milliárd euróba kerülő tervének megvalósítását részben költségcsökkentésekből, részben a bankokra, biztosítókra és a szerencsejátékra kivetett adókból finanszírozná.