Spekulációnak minősítették Downing Street-i források a Financial Times értesülését, mely szerint Theresa May legalább 20 milliárd eurót ajánl majd fel az Európai Uniónak, hogy ezzel töltsék be a 2020-ig tartó költségvetésben a brit kilépés miatt keletkező lyukat. A brit lap úgy tudja, hogy Olly Robbins, a brit miniszterelnök uniós ügyekkel foglalkozó főtanácsadója közölte több európai kollégájával, mit mond majd erről May pénteken, amikor Firenzében tart beszédet kormánya Brexit utáni terveiről. London a felajánlással a kilépési tárgyalásokon kialakult patthelyzetet próbálja feloldani, hogy elkezdődhessen végre a két fél között a párbeszéd a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokról.
Forrás: AFP
May ma tájékoztatja kormányát firenzei beszédéről, és brit illetékesek azt mondták az újságnak, hogy „csodálkoznának”, ha a részleteket már meg is osztották volna külföldi kormányokkal. Brüsszel ragaszkodik ahhoz, hogy a szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdése előtt rendezzék a brit lelépési díjat, az uniós állampolgárok majdani jogait, illetve az északír–ír határ kérdését. Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója az október végi EU-csúcson számol majd be az eredményekről. Ha lesznek, ugyanis az eddigi fordulókon gyakorlatilag semmiféle haladást nem értek el. A szeptemberi tárgyalásokat el is halasztották 25-ig, hogy több időt adjanak a szakértőknek a konzultációra.
A bizonytalanság miatt a brit munkaadók a tavaly nyári népszavazás óta most a legpesszimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően – derült ki a humán erőforrás piacán tevékenykedő cégeket tömörítő szövetség, a Recruitment and Employment Confederation (REC) felmérésének tegnap nyilvánosságra hozott eredményéből.
„A politikai klíma nem segít a helyzeten. A gazdaságnak tisztánlátásra van szüksége a hatékony tervezéshez” – mondta a Reutersnek Kevin Green, a REC vezetője, aki elsősorban a már Nagy-Britanniában dolgozó uniós állampolgárok státuszának mielőbbi rendezését sürgeti.
A pesszimizmus ellenére a munkaerő-felvételi és a befektetési bizalom nem változott az előző hónaphoz képest, az pedig még jobb hír, hogy az elemzői várakozásoknál sokkal nagyobb mértékben, négy hónapja a legnagyobb ütemben nőtt a kiskereskedelmi forgalom. A tavalyi azonos időszakhoz képest 2,4 százalékos a bővülés, júliushoz képest pedig 1 százalékos, miközben a piac mindössze 0,2 százalékot várt. Visszaesést a háztartási eszközök (–2,1 százalék), valamint a textiláru, ruházat és cipő (–0,2 százalék) eladásában mértek. Az adatok nyilvánosságra hozatala után, szerda délelőtt 0,7 százalékkal, 1,36-os szintre erősödött a font a dollárral szemben.
Mégis maradnak az egységes piacon?
Kútba eshetnek Theresa May hard Brexitet, vagyis az egységes európai piacból és a vámunióból való kilépést célzó tervei. Az Európai Gazdasági Térség szerződésének 127. cikkelye ugyanis szabályozza, hogyan lehet távozni az egységes piacból: legalább 12 hónappal korábban írásban kell a szándékot jelezni a többi résztvevő félnek, amelyek azután azonnal összeülnek, hogy megvitassák a szerződésben végrehajtandó szükséges módosításokat. Nagy-Britannia azonban csak az Európai Unióból való kilépési szándékát jelezte, és jogászok sem értenek egyet abban, elegendő-e ez a közös piacból való távozáshoz is.
