Tizenhét esztendőnyi mélyrepülés után két éve jött el a fordulópont a világ zeneiparában, amikor 3,2 százalékos növekedéssel 15 milliárd dollár fölé nőtt a hangfelvételpiac globális bevétele. Időközben világszerte hasonló folyamatok bontakoztak ki: az online zenehallgatás térnyerésével párhuzamosan az élőzenéből származó jövedelem felé billent el a mérleg a hangfelvételekkel szemben a zenészek számára. A fizikai hanghordozók piacának szűkülése egyre drasztikusabb, ráadásul ma már az új autókat sem CD-lejátszókkal, hanem USB-csatlakozókkal gyártják, ami az impulzusvásárlásokra is további kedvezőtlen hatással van – érzékeltette a helyzetet a ProArt érdekvédelmi szövetség igazgatója.
Horváth Péter rámutatott, hogy a magyar zenészek a növekvő digitális piacról mindeközben bevételük alig 3 százalékát könyvelhetik el. A bakelitlemezek eladása terén érzékelhető némi fellendülés, ez az alacsony bázishoz képest nagy ívű, de összességében csak szépségtapasz a zeneipar mély sebén. A most először meghirdetett fair play nap egy fontos kezdőlépés azon az úton, amelynek végén a zenészek hozzájuthatnak a műveikből származó bevételek őket megillető részéhez.
Ma ugyanis a videómegosztó platformok által termelt bevételből aránytalanul kevés jut el a zeneipari szereplőkhöz. A folyamatnak már neve is van: a value gap (vagy transfer of value) arra az értékhézagra utal, amely a digitális piacon nem realizálódó bevétel jelenségét írja le. Erre a legutóbbi, tavaly elkészült zeneipari jelentés is kitér, a videómegosztó platformokra utalva. E platformok több mint 900 millió felhasználó számára juttatják el a zenei tartalmakat, az innen eredő iparági bevétel arányosan mégis a bő harmadával kevesebb, mint az előfizetéses streamingszolgáltatásokból származó bevétel. (Utóbbiak csak 68 millió felhasználót szolgáltak ki 2015-ben.) A platformok ingyenes, hirdetésalapú működése miatt a streamingszolgáltatók is kénytelenek ingyenes, hirdetésalapú szolgáltatásokat nyújtani, ami további bevételkiesést okoz.
A és a rendőrség rendszeres akcióinak hatására az online tartalmakat engedély nélkül, ráadásul fizetség fejében közzétevő kalózoldalak eltűntek, pontosabban átalakultak, ma már kifelé ingyenesek, mert bevételre nem a zenehallgatóktól, hanem a hirdetőktől tesznek szert. Horváth Péter hozzáfűzte: jóhiszeműen okoznak kárt kedvenceiknek a legfiatalabb zenerajongók is azzal, hogy a jogtiszta felvételeket letöltik wifis telefonjukra a YouTube-ról, ahonnan így az egyszeri klikkelés révén jut bevételhez az előadó. Kiutat a tudatos zenehallgatás, a fizetős streamingszolgáltatások elterjedése jelenthet: miközben a zene mindenkié, mégsem ingyen keletkezik.
