Napi 50-70 milliárd forinttól esne el a magyar gazdaság egy újabb munkaszüneti nap elrendelésével – mondta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Becslését arra alapozza, hogy Ausztriában, ahol a nominálisan hozzávetőleg a hazai háromszorosa, készült egy ilyen kutatás, s ott 180 milliárd forintnak megfelelő hiányt prognosztizáltak naponta. Kiemelte, hogy a munkáltatók nem a magyar családoktól sajnálják a több együtt töltött időt, mégis jelzésértékű, hogy az 28 tagországa között mindössze hat olyan van, ahol december 24-én nem kell dolgozni.
Forrás: MW
Több más ágazathoz hasonlóan a szempontjából mégis szerencsésebb lett volna a VOSZ főtitkára szerint, ha a karácsony előtti napot nyilvánítják munkaszüneti napnak nagypéntek helyett, hiszen a forgalom ugyan rövidített nyitvatartással sem szenved csorbát, de a munkaszervezés komoly kihívás a vállalatoknak, s végül óhatatlanul az alkalmazottak isszák meg a levét. Dávid Ferenc szerint a december 24-i leállás nagy fennakadásokat okozna több feldolgozóipari alágazatban, elsősorban a járműgyártásban, de a versenyszféra mellett a közszolgáltatások ellátása terén is dupla bérköltséget vonna maga után, mivel a munkaszüneti napon történő munkavégzéskor 100 százalékos bérpótlék jár. Emellett alaposan megnehezítené az éves rendes szabadságok kiadását is.
Nagyszombaton több tízezer kereskedelmi alkalmazottnak így is dolgoznia kellett – emlékeztetett Dávid Ferenc, hiszen nagypéntek előtt és után sem volt pihenőnap, és nemhogy a nagy áruházláncok, a kisboltok többsége sem engedhette meg magának, hogy lehúzza a rolót az ünnep teljes idejére. December 24-én pedig megszokottá vált, hogy 14 órakor bezárnak az üzletek, 16 órakor már a közlekedés is leáll. Ezen a napon több százezer ember azonban így sem pihen, gondoljunk csak a kórházi dolgozókra, a rendőrségre, a tűzoltóságra, a határvédelemre vagy akár a gáz- és vízművekre – tette hozzá.
A népszavazási kezdeményezéshez november 28-ig kell összegyűjteni 200 ezer aláírást, Dávid Ferenc szerint ha ez teljesül, jó eséllyel nem kell a referendum 4-5 milliárd forintos költségével számolni, várhatóan a kormány akceptálja a szándékot. A VOSZ főtitkára szerint ez azonban beláthatatlan következményekkel járhat, hiszen a nagypéntek és a szenteste után könnyen előállhatnak mások újabb munkaszüneti javaslatokkal, legyen az januárban a vízkereszt, augusztus 15-én Nagyboldogasszony napja vagy október 31., a reformáció napja. Ez pedig azt jelentené a szakember szerint, hogy minden egyes újabb ilyen nappal elesik 50-70 milliárd forinttól a magyar gazdaság, ami egyik termelő-szolgáltató vállalatnak sem lehet érdeke, ráadásul a közszférában is többletkiadásokkal kellene számolni.
A kiskereskedelem ihatja meg a levét
Noha a munkaszervezés rendszerint a létszámhiányos kiskereskedelemben okozza a legtöbb nehézséget, továbbra is húzóágazat: idén augusztusban az üzletek forgalmának volumene 4,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, január–augusztusban pedig 4 százalékkal nőtt a boltok bevétele. A Központi Statisztikai Hivatal ágazati összefoglalója szerint tavaly 9700 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le a csomagküldő szolgálatokkal együtt az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, ami 4,7 százalékos növekedésnek számított a 2015-ös adatokhoz képest. Minden hónapban magasabb volt a szektor árbevétele, mint tavalyelőtt, az eladások legnagyobb mértékben, 7,8 százalékkal februárban emelkedtek, a legkevésbé, 2,6 százalékkal pedig októberben. Egy lakos naponta átlagosan 2700 forintot költött tavaly a különféle kiskereskedelmi üzletekben.
