Már politikai támadásokkal is kénytelen szembenézni a román jegybank amiatt, hogy a bankközi kamatlábak megállíthatatlan emelkedésbe kezdtek. Mugur Isarescu jegybankelnök (képünkön) és a monetáris tanács több tagja is többször igyekezett eloszlatni azokat a tévhiteket, hogy a jelenség mögött a jegybank hibás monetáris politikája áll. A többnyire változó kamatozású lejhitelek esetében használt 3 hónapos Robor tegnap 2,09 százalékra ugrott, a jelzálogkölcsönök esetében használt hat hónapos irányadó bankközi kamatláb 2,19 százalékra, a 9 hónapos ráta pedig 2,22 százalékra emelkedett.
Forrás: AFP
Összehasonlításként: az év elején a 3 hónapos Robor 0,87 százalék volt, de az is sokatmondó lehet, hogy a ráta magyarországi megfelelője, a Bubor tegnap 0,03 százalékon állt, de még a 9 hónapos kamatláb is alig 0,09 százalék volt.
A jelenség mögött szakértők szerint az akut banki likviditáshiány áll, emellett sokak szerint a piac elkezdte árazni az egyre gyorsabb ütemben növekvő inflációt. Romániában a pénzromlás üteme októberben 2 százalékra ugrott az előző havi 1,3 százalékról, a ráta a jegybank előrejelzése szerint már a jövő év elejére eléri a 3,9 százalékot, majd az év végére 3,2 százalékra mérséklődhet, ám ez is meghaladja a 2,5 százalékos célértéket.
Mindez arra kényszerítheti a jegybankot, hogy idő előtt megemelje a 1,75 százalékon álló alapkamatot – vélik a piaci szereplők. Ez a várakozás azonban nem tükröződik a lej árfolyamában, az euróhoz viszonyított árfolyam tegnap már 4,638-nél járt, ami már csak egy hajszálnyira van a történelmi minimumtól. Isarescu szerint ennek oka elsősorban a fizetési mérleg egyre nagyobb hiánya, amely októberben már meghaladta a 8,8 milliárd eurót. A politikai elitből azonban egyre többen hangoztatják, hogy a lej zuhanása mögött spekulatív támadás állhat, és a jegybank ezt nem tudja megfelelően kezelni.
Kétségtelen, hogy a piac igyekszik a maga javára hajtani a politikai és gazdasági bizonytalanságot, a befektetők inkább kötnek üzletet a volatilis román devizában, mint a sokkal stabilabb és kiszámíthatóbb forint vagy cseh korona piacán. Ennek lendületet adhatott a belpolitikai bizonytalanság és a nemrég kirobbant kormányválság is, amelynek a hatásai az állampapírpiacon is mérhetők. A 10 éves hozama 4,52 százalékon áll, szemben például a magyar 2,27 százalékos hozammal. Isarescu szerint az árfolyam nem tükrözi a gazdasági fundamentumokat, a a harmadik negyedévben 8,8 százalékkal bővült, az éves ütem meghaladhatja a 6 százalékot is. A bizalmatlanság abból adódhat, hogy a kormány 3 százalékos deficitcélt tűzött ki magának, ráadásul ezt az arányt a ellenére sem csökkenti. A deficit így 24,9 milliárd lejre nő az év elején tervezett 24,1 milliárdról, 842,5 milliárdos össztermék mellett. A pénzszűkét az is okozhatta egyesek szerint, hogy a jegybank májusban csökkentette a kötelező tartalékráták szintjét, a tőkefelesleg pedig nem a bankpiacon landolt, hanem egyszerűen elhagyta az országot.
A kamatlábak megugrásában az várható gyorsulása játszotta a főszerepet, de legalább ilyen fontos tényező volt a bankközi likviditás hirtelen csökkenése is – mondta lapunknak Bálint Csaba, az OTP Bank Románia makrogazdasági elemzője, aki szerint az átlagosnál jóval magasabb befizetések az állami költségvetésbe, valamint a központi bank gyanítható devizapiaci intervenciói együttesen idézték elő a likviditáshiányos helyzetet. Fontos megjegyezni, hogy a központi bank korábban két lépésben 2 százalékosra szűkítette a kamatfolyosót a korábbi 3 százalékról, és jelezte, hogy szigorúbb likviditásmenedzsmentet fog követni.
A hirtelen gyorsuló inflációt fundamentális faktorok és egyedi tételek is támogatják. Fontos kiemelni a rendkívül erős belső keresletet, a munkaerőköltségek gyors növekedését, a magasabb importárakat és az inflációs várakozások emelkedését is. Az egyedi tételek tekintetében érdemes megjegyezni a korábbi adócsökkentések bázishatásának fokozatos kifutását és a szabályozott energiaárakat, valamint az üzemanyag-illetékek emelését – mondta Bálint. A lej gyengülését, a legnagyobb kockázatként, a költségvetés prociklikus jellege okozza. Idén egyebek között a beruházások jelentős megvágása, a speciális osztalékok beszedése és az üzemanyag-illeték megemelése következtében úgy tűnik, sikerül tartani a 3 százalékos deficitcélt, azonban továbbra is jelentősek a bizonytalanságok a 2018-as büdzsé körül, és további korrekciós lépésekre lehet szükség. | VG
