Az EY transzferárazási kérdésekért felelős partnere szerint ez felértékelődik azáltal, hogy a jogalkotók új szabályok sokaságával igyekeznek megnehezíteni a multinacionális cégeknek, hogy a piacitól eltérő árak alkalmazásával mozgathassák profitjukat az egyes országok között.
A transzferár-nyilvántartásokra vonatkozó új NGM-rendelet, amely november 18-án lép hatályba, Lipták Zoltán szerint a magyar leányvállalatok részéről is alapos felkészülést igényel: a transzferárazás hatékonyabb ellenőrzése érdekében a helyi hatóságok olyan szintű adatszolgáltatást várnak el a jövőben, amelynek elkészítése a vállalatközpontok nélkül nem is lehetséges. Új elemként minden egyes esetben – sőt tevékenységenkénti bontásban – be kell mutatni a transzferárazás hatását a vállalat beszámolójára. Tovább szűkül tehát a kreatív könyvelés és dokumentálás lehetősége.
Érdekes helyzetet teremt az a szintén nemrégiben életbe lépett új szabály is, amely szerint a 750 millió euró feletti forgalmat lebonyolító multinacionális cégek – amelyek a transzferárak szempontjából a legkockázatosabbak – úgynevezett országonkénti jelentéstételre lesznek kötelezve. A teljes vállalatcsoportra kiterjedő jelentésben országonkénti bontásban kell bemutatni, hogy a csoport milyen tevékenységet milyen profittartalom mellett végez.
Az országonkénti jelentések csak az adóhatóságok számára lesznek elérhetők. Ha tehát az anyacég és magyar leányvállalata közötti kapcsolat nem megfelelő, előfordulhat, hogy a kockázatelemzéshez a más adatokat fog felhasználni, mint amelyekről az érintett cég itthon beszámol. Elméletben az ilyen jelentésekből leszűrt információk alapján az adóhatóságnak nincs módja közvetlenül megállapítást tenni, ám az EY partnere szerint az is elegendő fenyegetés, ha csupán az eltérések pontosítása érdekében indít majd vizsgálatot a NAV.
Úgy tűnik, a NAV ismét erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a transzferárkérdésekkel érdemben foglalkozzon, hiszen a központi irányításon belül létrehozták a transzferár-ellenőrzési módszertani osztályt. Lipták Zoltán szerint hiánypótló a kezdeményezés, hiszen a szűkös specializált szakértői kapacitások miatt gyakran az alapvizsgálatokkal sem boldogul a hivatal. Egy megfelelő szakembergárdával felvértezett, tárgyalóképes és kompromisszumkész NAV érdemben segítheti azokat a beruházási döntéseket is, amelyek eredményeként egyre több cég választja majd fejlesztéseinek színhelyéül az alacsony társaságiadó-kulcsot kínáló Magyarországot.
