Munkáért ritkán váltunk települést
Magyarországon alacsony a munkaerő mobilitása, ennek egyik fő oka, hogy az emberek 90 százaléka saját tulajdonú lakásban lakik, az országon belül pedig nincsenek csereszabatos árak – mondta a Világgazdaságnak Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) elnöke. A Man at Work ügyvezetője, Ottó Csaba jelezte: Miskolchoz képest Veszprémben bruttó 10-12 százalékkal, 15 ezer forinttal többet kereshet egy autóipari vagy elektronikai betanított munkás, ám ezért egyedül, családja nélkül él munkásszálláson vagy albérletben, a veszprémi ingatlanok ára ugyanis duplája a miskolciaknak.
Szűts Ildikó megjegyezte: Tatabánya vagy Székesfehérvár már városmarketinget folytat, ő maga is látott Kazincbarcikán Székesfehérvárra csábító hirdetést. A dunántúli önkormányzatok, illetve cégek a magasabb bér mellé már ingatlanvételhez is adhatnak támogatást vagy akár szociális ellátást, például bölcsődei, óvodai elhelyezést. Az általánossá váló munkaerőhiány miatt egymás elől szipkázzák el a cégek a potenciális munkaerőt. Az OHE elnöke szemléletváltozást is sürget, hogy a dolgozók megemésszék: bérlakásban kell élniük a saját otthon helyett.
Mintegy havi 32 ezer forinttal nő az albérlet-támogatás összege az idén, amely a határozott idejű foglalkoztatottnak is jár, sőt a munkaerőt kikölcsönző vállalkozás is nyújthatja adómentesen – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Mobilitási célú lakhatási adókedvezménnyel, albérlet-támogatással öt éven keresztül élhet a munkáltató azon dolgozók esetében, akik legalább 60 kilométerre laknak vagy tömegközlekedéssel az oda-vissza út legalább három órát vesz igénybe.
Tavaly még az alkalmazottak a minimálbér 40 százalékát kitevő támogatáshoz juthattak havonta adómentesen. Idén a támogatás mértéke a minimálbér 60 százalékára ugrott az első két évben, így 2018-tól 51 ezer forint helyett akár havi 82 800 forinttal is támogathatja a munkáltató az alkalmazott lakhatását.
Már az az alkalmazott sincs kizárva az albérlet-támogatásból, akinek van a munkahelye közelében lakása, de az haszonélvezeti joggal terhelt, vagy az ingatlan tulajdonjogának mértéke nem haladja meg az 50 százalékot. A lakhatási támogatás adómentes összegével, valamint a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére fordított kiadásokkal a cég csökkentheti a társaságiadó-alapját.
A munkaerőpiaci mobilitás alacsony szintjét egyre aggasztóbbnak érzik a vállalkozások – derül ki Sebők Marianna egyetemi adjunktus és Fata László cafeteria-szakértő közelmúltbeli kutatásából. A 327 céget, 128 ezer munkavállalót érintő felmérés szerint az adómentesen adható mobilitási célú lakhatási kedvezménnyel a vállalatok alig ötöde él. Egyébként a toleranciahatár, vagyis az a távolság, ahol még felveszik a jelentkezőt, általában 50 kilométeren belül van. A munkáltatók leginkább helyi, helyközi bérlettámogatást adnak; nagyon ritkán működtetnek óvodát vagy bölcsődét.
