Több százezer munkavállaló térhet vissza a munkaerőpiacra a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek révén a kormány szerint. Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter egy budapesti nyugdíjas fórumon elmondta: akár 800 ezer nyugdíjas is dolgozhat majd így, ez 250-400 milliárd forintot hozhat a konyhára.
Eddig 91 közérdekű nyugdíjas szövetkezet alakult meg az országban.
A kormány dolgozik a nyugdíjasok Munka törvénykönyvéhez köthető foglalkoztatásának rugalmasabbá tételén, de az állandó személyes jelenlétet követel meg, ezért annyira nem lehet rugalmas, mint a szövetkezeti forma, amely akár heti néhány órás elfoglaltságot jelent. A szövetkezetben dolgozó nyugdíjasnak csak szja-t kell fizetnie. Kósa Lajos hangsúlyozta: önkéntes a nyugdíjasok visszatérése a munkaerőpiacra, a kormány nem akarja emelni a nyugdíjkorhatárt, és nem akar változtatni az öregségi nyugdíjrendszeren.
Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott közölte: valamennyi megyében alakult már közérdekű nyugdíjas szövetkezet. Országjárás indul, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége(VOSZ) és a Közérdekű Nyugdíjas-szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Közész) révén, hogy a nyugdíjasok megismerjék a szövetkezeti foglalkoztatás előnyeit. Nyitrai utalt a hajdani Hangya szövetkezetek jelmondatára: “Szövetkezésben az erő”, hozzáfűzve: a kormány célja, hogy aki dolgozni akar, annak legyen meg erre a lehetősége.
A VOSZ elnökhelyettese, Gazsi Attila hangsúlyozta:
a munkaerőpiaci helyzet aggasztó, már-már az eredményességet is befolyásolja a munkaerőhiány.
Szerinte 200 ezer ember hiányzik a magyarországi munkaerőpiacról, leginkább a versenyszférából. Ennek oka a demográfiai helyzet, a kivándorlás, az egészségi állapot és a területi egyenlőtlenség is. Gazsi úgy látja: a karcsúsítására is szükség lenne, a versenyszféra munkaerőhiányát elsősorban hazai munkaerőforrásból kell pótolni. Jelenleg a 2,7 millió nyugdíjasból csak 70 ezren dolgoznak, a 65 év felettiek foglalkoztatási rátája Magyarországon 2,4 százalék, miközben az uniós átlag 5,6 százalék, Norvégiában pedig 10,8 százalék. A munkáltatók azért tartják kedvező foglalkoztatási formának a nyugdíjas szövetkezeteket, mert a nyugdíjasok megbízhatóak, szakmai tapasztalattal bírnak, nincsenek irreális igényeik, betanítják a fiatalokat, ellenőrzik azok munkáját.
Ha valaki az átlagnyugdíjat, havi 120 ezer forintot kap kézhez, és dolgozik mellette, havi 60 ezer forintos keresettel jelentősen javulhat az életminősége.
A Közész elnöke, Turi Dénes azt mondta: a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekben dolgozók érdekeit képviselik, hogy se nyugdíjast, se a szervezetet ne érjen kár. Jogszabályok előkészítésében is részt vesznek. Az országban 23 fórumot szerveztek, hogy felmérjék, mit és hogyan kívánnak dolgozni a nyugdíjasok. Várhatóan két hét múlva elkészül egy országos nyilvántartási rendszer a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekkel összefüggésben. Szerinte változtatni kellene azon, hogy a költségvetési intézmények gazdálkodásában nincs mód a dologi illetve a bérköltségek átcsoportosítására.
