Bár Franciaország 29 millió fős munkaerőpiacán mintegy 3,5 millió az állástalanok száma, tavaly 200–330 ezer üres pozíciót nem sikerült betölteni – írja a francia munkaügyi hivatal, a Pole Emploi adataira hivatkozva a Bloomberg. Az üres állások háromnegyedét a jelentkezők szakképzetlensége miatt nem tudták betölteni. A jelenség elsősorban a gyáripart sújtja, de érinti az építőipart és az informatikát is. A Reutersnek nyilatkozó vezérigazgatók alapvető problémaként azt emelték ki, hogy az oktatási rendszer nem illeszkedik a vállalati igényekhez, a szakszervezetek viszont az alacsony fizetésekre és a rossz munkakörülményekre panaszkodtak.
Forrás: AFP
„A vállalatok sokszor takarékossági szempontokat előtérbe helyezve inkább nem vesznek fel senkit, ha nem találnak megfelelő munkaerőt az elképzelt fizetés mellett. Megváltozhat a helyzet, ha a cégvezetőkben tudatosul, hogy létszámbővítés után a vártnál jobban mehet az üzlet, és a vállalkozás a magasabb béreket is ki tudja majd termelni” – nyilatkozta a ManpowerGroup munkaerőpiaci szolgáltató cég franciaországi vezetője, Alain Roumilhac. Mindemellett az elmúlt tíz évben a francia vállalatok nagyobb ütemben emelték a béreket, mint versenytársaik az eurózóna más országaiban. A bérek növekedése 2017 harmadik negyedévében elérte a 3,3 százalékot éves viszonyításban – derül ki a francia statisztikai hivatal, az INSEE adataiból.
Franciaország gazdasága a negyedik negyedévben éves összevetésben 2,4 százalékkal bővült, ez a leggyorsabb növekedési ütem 2011 első negyedéve óta.
A szakemberek azonban attól tartanak, hogy a feszített munkaerőpiaci helyzet fékezheti a gazdasági növekedést. A munkanélküliségi ráta 2017 második negyedévének 9,5 százalékos mutatója után a harmadik negyedévben 9,7 százalékra emelkedett, és a jegybank, illetve a Nemzetközi Valutaalap számításai szerint átfogó reformok nélkül előreláthatóan nem is csökkenhet 8 százalék alá.
Emmanuel Macron gyakornoki programokkal oldaná meg az ország munkaügyi problémáit, a francia elnök azt ígérte, 15 milliárd eurót fektetnek az oktatásba és a szakképzésekbe. Az intézkedés egy későbbi nagyobb reformcsomag része lehet, amelyet a tervek szerint áprilisban mutatnak be, és amelynek keretében átalakíthatják a többi közt a munkanélküli-biztosítás rendszerét is. Macronnak a francia piacot a külföldi befektetők számára vonzóbbá tevő munkaügyi reformjai korábban visszatetszést keltettek a munkavállalók körében, a szakszervezetek tüntetésekkel reagáltak a foglalkoztatást rugalmasabbá és egyszerűbbé tevő terveire, félve szerzett jogaik elveszítésétől.
