Előrelépett az ország az IMD világrangsorában
A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) után a svájci IMD (Institute for Management Development) versenyképességi rangsorában is javított Magyarország: öt hellyel lépett előre a 2017-es listához képest, a 47. helyre, ám a 2016-os 46. helynél így is rosszabb az eredmény. Ugyanakkor már nem vagyunk régiós sereghajtók, mögöttünk végzett Bulgária, Románia és a rendkívül sokat – két év alatt 15 helyet – rontó Szlovákia is.
Varga Mihály pénzügyminiszter értékelése szerint a makrogazdasági számok javulása mellett már a nemzetközi versenyképességi rangsorok és a gazdasági szereplők értékelései is visszaigazolják a fordulatot a magyar gazdaságban.
A hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően kialakult vonzó adókörnyezet révén kilenc hellyel léptünk előre az adózási terület versenyképességében. A szigorú költségvetési politikának köszönhetően hét helyet javítottunk a közpénzügyek területén. A gazdasági növekedés a belgazdasági rangsorban húsz hellyel vitte előre az országot, míg a hatékonyság terén Magyarország tizenkettővel végzett előrébb.
Ám annak ellenére sem lehetünk elégedettek, hogy Szlovénia és Portugália mellett Európában a harmadik legnagyobb előrelépést értük el az IMD rangsorában – értékelt Varga Mihály. Szerinte jó hír, hogy a jelentés a foglalkoztatás bővülése mellett dicsérte, hogy a képzett munkaerő tekintetében Magyarország jól áll, ám a munkaerőpiaci korlátok egyre inkább láthatók. A miniszter szerint sok a tennivaló, a gazdaságot több lábra kell állítani, javítani kell a kkv-k hatékonyságát, illetve további feladatok vannak a bürokrácialeépítés terén.
Varga Mihály emlékeztetett: az aktualizált konvergenciaprogramban úgy fogalmaztak, hogy minőségi javulásra van szükség, s ez összecseng az új kormány alatt is fontos szerephez jutó Nemzeti Versenyképességi Tanács által megfogalmazott gondolatokkal.
Magyarország továbbra is fegyelmezett költségvetési politikát folytat: tartjuk a 3 százalék alatti hiányt, az államadósság csökkenő szintjét. A vita abban van Brüsszellel, hogy egy felzárkózó – így infrastrukturális, egészségügyi, oktatási fejlesztési programokat finanszírozó – országnak érdemes-e ennél nagyobb mértékben csökkentenie a hiányát. A konkrét feddés szerdán azért érkezett, mert a 2016-os 1,6 százalék után tavaly 2 százalék lett a GDP-arányos hiány, ám ez messze az elvárt 3 százalékos szint alatt van, ezért nincs szükség intézkedésre – válaszolta egy kérdésre a miniszter.
