A cukormentes üdítők felé tolódik a piac
Á rbevételét és nyereségét is növelte tavaly a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. A 116 milliárd forintot meghaladó forgalom hétmilliárdos adózott eredménnyel párosult, az előbbi 10, az utóbbi pedig csaknem 40 százalékos növekedés 2016-hoz képest. Tóth Valentin, a társaság vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója a Világgazdaság kérdésére hangsúlyozta: a bővülés részben a kedvező makrogazdasági környezetnek köszönhető, de jelentős szerepe van benne az átstrukturált kereskedelempolitikának, a változó fogyasztói igényekre reagáló termékbevezetéseknek is.
Kifejtette, hogy egyre egészségtudatosabbak a vásárlók, ezért fokozott hangsúlyt kapnak a gyártásban a csökkentett cukortartalmú, illetve cukormentes üdítőitalok és gyümölcslevek. A következő években még több termék és ízváltozat megjelenésére lehet számítani, példaként a gyümölcsturmixot (smoothie) és az okosvizet említette meg. Az utóbbi alapanyaga a cég zalaszentgróti ásványvize, amelyből egy felhőképződést utánzó gyártási folyamat során jön létre a hozzáadott elektrolitokat tartalmazó ital.
Hosszú távon gondolkodik Magyarországon a Coca-Cola HBC. Ezt Tóth Valentin azzal támasztotta alá, hogy a vállalat a közelmúltban tizenhárom hektáros ingatlant vásárolt a dunaharaszti központ tőszomszédságában, ahol a csoport legnagyobb közép-európai gyártóbázisa jöhet létre. De a meglévő kapacitásokkal is megháromszorozta exportját a magyarországi leányvállalat, s ma már Európa huszonhat országába szállítanak üdítőt és ásványvizet. A kommunikációs igazgató előrevetítette, hogy az idén is a tavalyihoz hasonló mértékű növekedésben bíznak, s reméli, hogy a munkaerőhiány kezelésében és az ágazati adóterhek terén a szakmai szervezeteken keresztül a kormánnyal is egyeztethetnek. Mint mondta, az árbevétel és a profit növelésével egyre többet költenek a munkaerő megszerzésére és megtartására, de mind nagyobb rajtuk a nyomás, a gyártás automatizálása mellett szükségesnek érzik a járulékok további csökkentését is.
A társaság dunaharaszti gyárának és laboratóriumainak tegnapi bejárásán egy friss kutatást is ismertettek. Eszerint a fogyasztók többsége – tízből hat felnőtt – elolvassa a címkén, hogy a kiválasztott élelmiszerben milyen adalékanyagok vannak, ám túlzottan tartanak az összetevőktől. Ha azt olvassuk, hogy E-500 nátrium-hidrogén-karbonát, vagy azt, hogy E-300, akkor a legtöbben laborban előállított veszélyes kemikáliákra gondolunk, holott az utóbbi maga a C-vitamin, az előbbi pedig a sütőpor. Kiderült, hogy számtalan tévhit és mítosz övezi az élelmiszerekben föllelhető adalékanyagokat, dacára annak, hogy sütés-főzés közben magunk is napi szinten használjuk őket. Tízből átlagosan csak hárman tudták, hogy a csíramentes csomagolástechnológiának és a pasztőrözésnek köszönhető a gyümölcslevek felbontás nélküli hosszú eltarthatósága. Ráadásul a válaszadók majdnem fele tippelt arra (rosszul), hogy tartósítószereket tartalmaznak ezek a termékek.
