Az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég londoni részlege által összeállított tanulmány szerint nincs olyan Brexit-forgatókönyv, amely valamilyen mértékben ne emelné a brit háztartásokra háruló költségeket. A tanulmány a jövő héten jelenik meg, de a BBC már hétfőn közölt belőle részleteket.
A parlament szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén, vagyis akkor, ha az EU-val folytatott brit kereskedelmet a Brexit után magas vámok és szabályozói korlátozások terhelnék,
a nemzetgazdasági szintű éves többletköltség elérheti a 27 milliárd fontot (csaknem 10 ezer milliárd forintot),
vagyis a 27 millió brit háztartás mindegyikére kivetítve az ezer fontot.
Wyman tanulmánya szerint egy évente 10 milliárd font forgalmat lebonyolító brit szupermarket-hálózat eredménye még a legkedvezőbb Brexit-forgatókönyv megvalósulása esetén is harmadával zuhanna, és árait így is 2,3 százalékkal kellene emelnie ahhoz, hogy az EU-ból való kilépés előtti nyereségességét elérje.
Az üzleti szektor képviselői, sőt hivatalos személyiségek is felhívták már a brit kormány figyelmét arra, hogy
ha nem lesz kereskedelmi megállapodás az EU-val, és emiatt a brit EU-tagság megszűnése után vámadminisztrációs eljárásokat kell alkalmazni a jelenleg vámmentes kétoldalú kereskedelemben, az legalábbis súlyos költségekkel és fennakadásokkal járhat.
Jon Thompson, a brit adó- és vámhivatal (HMRC) vezetője a londoni alsóház költségvetési és pénzügyi bizottságának nemrégiben tartott meghallgatásán elmondta: az HMRC becslése szerint – amely a különböző elemzői számítások középértékét veszi alapul – a brit exportcégeknek minden egyes exporttétel után 32,50 fontba kerülne a vámáru-nyilatkozat kitöltése, és évente hozzávetőleg 200 millió tételnyi exportszállítmány indul az Egyesült Királyságból az más piacaira. Ez önmagában 6,5 milliárd font költséggel járna, ráadásul nagyjából ugyanennyi pótlólagos költség az EU-piacról származó – éves tételszámban jórészt a brit exportmennyiségnek megfelelő – importban is megjelenne, vagyis ez az adminisztrációs kötelem évente 13 milliárd fontba (több mint 4800 milliárd forintba) kerülne.
A japán Honda autóipari konglomerátum brit érdekeltségeinek szakértői a londoni alsóház meghallgatásán elmondták:
a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek a kamionok az uniós beszállítóktól származó részegységekkel, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges készlet van.
A Honda szakértői szerint ha a kontinensről érkező részegység-behozatalt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme 850 ezer font (csaknem 315 millió forint) halmozott éves veszteséget okozna az üzemnek a tovagyűrűző fennakadások miatt.
