Maguknak bizonyítanának a magyar fiatalok
A fiatalok általában sikeresen alkalmazkodnak a változásokhoz: a magyarok 65, a külföldiek 58 százaléka saját közlése szerint kifejezetten könnyen vált – derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem METU Index nevű kutatásából. Csak a válaszadók töredéke (3-3 százaléka) ítélte meg úgy, hogy lassan fogadja el az újdonságokat, és senki sem gondolja úgy, hogy nehezére esne alkalmazkodni.
A felsőoktatásban tanuló hallgatókról összességében elmondható, hogy óvatosan nyitnak az innovatív megoldások felé: a magyarok 55 százaléka általában megvárja, amíg egy-egy újítás széles körben elterjed, míg a külföldiek legnagyobb arányban (42 százalék) csak akkor használják az újdonságokat, ha feltétlenül szükséges. Az egyetemisták kevesebb mint 15 százaléka szeretné azonnal megszerezni az innovatív eszközöket, és hasonló az aránya azoknak, akik egyáltalán nem érdeklődnek az újdonságok iránt. A magyar válaszadók közel egyharmada a technológiai újítással azonosítja az innováció fogalmát, a külföldiek inkább azt tartják fontosnak, hogy egy korábban nem létező dologról legyen szó.
Az összes magyar válaszadó követi valamilyen rendszerességgel az innovációkról szóló híreket, közel 80 százalékuk rendszeresen vagy folyamatosan. A külföldi hallgatóknál ez az arány kétharmad, viszont 13 százalékuk egyáltalán nem érdeklődik az ilyen hírek iránt. Az információforrások terén az online tér dominál: a magyar hallgatók fele-fele arányban – nagyrészt magyar nyelven – tájékozódnak hírportálokról és a közösségi médiából, blogokról és vlogokról. A külföldiek inkább ez utóbbi kategóriát részesítik előnyben, 59 százalékuk szerzi be innen az innovációról szóló híreket.
Ami pedig az egyéni teljesítményt illeti: a magyar fiatalok négyötöde leginkább magának, míg a külföldi egyetemisták nagyobb része (62 százaléka) a családjának szeretne bizonyítani. Visszajelzést, véleményt mindkét csoport elsősorban a szüleitől és a barátaitól vár. Saját egyetemi teljesítményüket a magyar hallgatók elsősorban a jó jegyek (56 százalék) és a gyakorlati tevékenységük (29 százalék) alapján ítélik meg.
A külföldiek viszont a tudományos tevékenységet (32 százalék) és a gyakorlatot (29 százalék) hasonló súlyúnak tartják teljesítményük értékelésekor, mint az érdemjegyeket (36 százalék). A hallgatók relatív többsége (38 százaléka) nyugodt körülmények között teljesít a legjobban, de a válaszadók felét inspirálja az időszűke vagy a stresszhelyzet is.
