Nagyobb keresetek a minisztériumokban

A diplomás minimálbér is szóba kerül az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) hétfői ülésén – tudta meg a Világgazdaság. „Legalább 230 ezer forintos havi bruttó diplomás bérminimum januári bevezetését szeretnénk elérni, ez évente 22 milliárd forintos pluszkiadás lenne a a költségvetésnek” – közölte lapunkkal a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. Boros Péterné emlékeztetett, hogy az elmúlt években a minimálbér és a garantált bérminimum is jelentősen nőtt, miközben 161 ezer köztisztviselő, közszolgálati dolgozó, közalkalmazott bérét tíz éve nem emelték, emiatt az ő reálbérük csaknem 50 százalékkal esett, ami elfogadhatatlan.

A bértorlódás és a reálbércsökkenés érinti az önkormányzati tisztviselőket, a központi közigazgatásban dolgozókat, de az egészségügyi intézmények műszaki-technikai személyzetét is, e körben az MKKSZ 50 százalékos béremelést tart szükségesnek. A humán közszolgáltatásban 680 ezren dolgoznak húszféle jogállásban. Az életpályamodell alapján emelték például a bírók, ügyészek, katonák, rendőrök állami köztisztviselők bérét, de Boros Péterné szerint az ő esetükben is van mit korrigálni. Egy minisztériumi jogász ugyanis 23 év munkaviszony után bruttó 370 ezer forintot keres, továbbá több pályakezdő diplomás bére sem éri el a bruttó 200 ezer forintot.

A szakszervezet szerint a minimálbért kellene elosztani a csaknem tíz éve változatlan, 38 650 forintos illetményalappal, majd egy ebből képzett szorzó révén kellene rendezni – a minimálbérből kiindulva – a köztisztviselők és a közszolgálati dolgozók keresetét. Mind a húsz közszolgálati életpályamodellben ilyen módon emelhetnék karrierrendszerré a szétzilált kereseti viszonyokat.

A kormány, az önkormányzatok és a szakszervezetek szakértői egyeztetnek és számításokat készítenek az egyes életpályák forrásigényéről, szeptemberben pedig magasabb szinten folytatódnak a bértárgyalások.

Varga Mihály pénzügyminiszter múlt szerdán jelezte: rendelkezésre áll egy tartalék a köztisztviselői kar béremelésének fedezetére. Lapunk kérdésére Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a bérnövekedés elérheti a 20 százalékot is, ő ebben bízik.

A Világgazdaság úgy tudja, hogy az OKÉT múlt szerdai ülésén a Pénzügyminisztérium (PM) részéről elhangzott: a hátrányos helyzetű önkormányzatok a gazdagabb, többet adózó önkormányzatok befizetéseiből összeadódó, 11 milliárd forintnyi alapra pályázhatnak majd munkatársaik jövedelmi helyzetének javítása érdekében. A központi apparátus köztisztviselőinél 25-30 százalékos béremelést tesz lehetővé a büdzsében megképzett fedezet, de a bérgazdálkodás keretei valószínűleg rugalmasabbak lesznek. A kormány a köztisztviselői illetményalapon nem kíván változtatni, a közszolgálati táblák szorzói nem változnak. A PM helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a közszféra az elmúlt négy év nyertese, mert 2017-ben 15,9, az idén várhatóan 11,2, jövőre pedig 4,6 százalékos bérnövekedést könyvelhet el.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja