Idén 4,6 százalékra gyorsulhat a és jövőre is 3,8 százalékkal emelkedhet a magyar – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a hitelintézet negyedéves sajtótájékoztatóján. A beruházások idén 16 százalékkal nőhetnek, és a bővülés jövőre is közel kétszámjegyű lehet (9,3 százalék), így a beruházási ráta is 24 százalék közelében alakulhat. Két év múlva viszont csupán 2 százalékkal emelkedhetnek a fejlesztések.
Az elemző a Világgazdaság kérdésére elárulta: ez a magas bázisnak, az EU ciklus kifutásának, a beruházások csúszásának számlájára írható és a lakásáfa körüli bizonytalanság is efelé hat.
A Takarékbanknál arra számítanak, hogy a forint árfolyama masszívan vissza fog erősödni a megszokott szintre, a gazdasági alapok nem indokolják, ahogy a jelenlegi szinten áll.
Ennek egyik oka lehetett, hogy azt gondolták, hogy elfogy a folyó fizetési mérleg többlete. A másik, hogy tőkekivonás zajlik a régióból, amit a kamatok felpattanásának tulajdonítanak, azonban az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hirtelen elárasztotta a piacot egy nagyobb kötvénycsomaggal, ami felpattanást okozott.
A munkaerőhiány tompíthatja a beruházásokat, így a fejlesztési projektek elhúzódhatnak, több év alatt valósulhatnak meg a tervezettnél – véli a Takarékbank szakértője. Ez ugyan az adott évben valamivel alacsonyabb bővülést eredményezhet, azonban a későbbi években megjelenik a kibocsátásban.
Nemzetközileg is súlyos építőipari munkaerőhiány van. Nemcsak az alkalmazotti piac feszességével van gond, hanem a termelékenységgel, gépesítéssel is – húzta alá Suppan Gergely. Nem csoda, hogy míg Magyarországon 4 százalékos az építőipar aránya a GDP-ben, addig Ausztriában ez 8 százalék, vagyis jelentős tere van a szektor bővülésének.
A következő években elég, ha 6 százalékkal nőnek évente a bérek, ahhoz, hogy 2016 és 2022 között 50 százalékkal emelkedhessenek,
ehhez nagyban hozzájárult a hat éves bérmegállapodás, ami lehetővé tette, hogy a bérköltségek lassabban bővüljenek, mint a bérek. Ez a nominál GDP növekedésének megfelelő emelkedést jelent, a bérhányad emelkedésével viszont még ez is fokozódhat.
A hitelállomány növekedése sokkal dinamikusabb is lehetne a jelenlegi 8,8 százaléknál, a jelenlegi GDP-arányos hitelarány ugyanis csupán 15 százalékos, a duplázással is kevesebb, mint a gazdaság harmadánál tartanánk.
Ezt a folyamatot egyedül a munkaerőhiány fékezheti, amit a modernizálással, termelékenység növelésével lehet kiváltani.
Az inflációt nemcsak az olajár emelkedése mozgatja, hanem a tavalyi alacsony bázis miatt is átmenetileg 3 százalék felé emelkedhet a mutató – hangsúlyozta Suppan Gergely. Tartósan 2019 közepétől elérhető az inflációs cél – ebben a jegybankkal egyezik a prognózis – ekkor a nem konvencionális eszközök visszavonása kezdődhet meg. Jövő év végén még 0,9 százalékos alapkamatra számít a Takarékbank, 2020 végén pedig 1,25 százalék lehet az irányadó ráta.
Felzárkózunk az EU-hoz
A vásárlóerő-paritáson mért fejlettségünk lassú növekedése várható, 2020-ra elérhető a 71 százalékos szint – mondta lapunk kérdésére Suppan Gergely. Szerinte az biztos, hogy 70 százalékot hamarosan átlépjük. A kkv-szektor termelékenységével tudunk jelentősen feljebb lépni, ezzel gyorsulhat fel a hazai konvergencia.
