Ebből 178 ezer volt a munkanélküliek száma, 110 ezren dolgozni szándékoznak és 2 héten belül munkába tudnának állni, de most nem keresnek munkát, 33 ezren alulfoglalkoztatottak – például részmunkaidősök –, 6 ezren pedig munkakeresők, de 2 héten belül nem tudnak munkába állni.
A potenciális munkaerő-tartalék egy év alatt 70 ezer fővel zsugorodott, miközben a területi eloszlása továbbra is igen egyenetlen.
A munkaerő-tartalék a közfoglalkoztatottakkal egyetemben 214 ezer főt tett ki Észak-Kelet-Magyarországon, 65 ezret Dél-Nyugat-Magyarországon, míg az osztrák határ menti megyékben a 20 ezret sem éri el a 15-64 évesek körében. Ebben a korosztályban csökkent az inaktívak száma. A legfőbb ok demográfiai, de jelentős szerepet játszik ebben az emelkedő, ám nemenként továbbra sem egységes is. Ez utóbbi magyarázza azt is, hogy a kategórián belül enyhén emelkedik a nők aránya.
A KSH adatai szerint az egy évvel korábbihoz képest mintegy 90 ezerrel kevesebb volt az inaktívak száma 2018 első negyedévében, csaknem 63 százalékuk nő.
Az inaktívak száma, vagyis akik nem minősülnek munkaerő-tartaléknak, 2 millió 707 ezer fő volt, a foglalkoztatottaké alulfoglalkoztatottak nélkül 4 millió 402 ezer.
A legfrissebb, már rendelkezésre álló uniós munkaerőpiaci adatok szerint 2017 negyedik negyedévben a 15–64 évesekre számított 68,8 százalékos magyar foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal meghaladta az uniós átlagot, ezen belül a férfiak előnye 2,8 százalékpontra nőtt, a nők hátránya az előző negyedévihez hasonlóan 1,1 százalékpont volt. A 25–54 évesek – azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak – 84 százaléka minősült foglalkoztatottnak Magyarországon, ami a tagországok legmagasabb foglalkoztatási rátával jellemzett felső harmadát jelenti.
Az Európa 2020 stratégiában a 20–64 éves népesség foglalkoztatási rátájánál célként megjelölt 75 százaléktól a hazai érték 1,2 százalékpontra van.
A relatíve magas foglalkoztatás alacsony munkanélküliséggel párosul, 2017 IV. negyedévében is csak 3 tagországban (Csehországban, Németországban és Máltán) volt kisebb a munkanélküliségi ráta a magyarországi 3,8 százalékosnál.
