Tovább bővült a foglalkoztatottság
Tovább nő a foglalkoztatottság, a március–májusi időszakban átlagosan 4 millió 457 ezren dolgoztak, 64 ezerrel többen, mint egy évvel korábban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Ha az előző három hónap átlagához viszonyítunk, akkor 12 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A 15 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája 69,1 százalékra emelkedett. A 20 és 64 év közöttiek 74,2 százaléka dolgozik, ami két százalékkal nagyobb érték, mint az uniós átlag (72,2 százalék). Az egyik fő versenytársnak számító cseh gazdaságban azonban elérte a 78,5 százalékot a foglalkoztatottak aránya. Az elsődleges munkaerőpiacon 108 ezer fővel többen dolgoztak, a közfoglalkoztatottak száma pedig 41 ezerrel csökkent.
Szinte minden piaci ágazatban bővülés tapasztalható az idei első negyedévben: a mezőgazdaságban 6 ezer, a feldolgozóiparban 21 ezer, az építőiparban 45 ezer új munkahely jött létre az előző év azonos időszakához viszonyítva. A piaci szolgáltatások területén azonban 13 ezerrel csökkent a létszám éves alapon.
A Takarékbank elemzője szerint a foglalkoztatottak száma várhatóan a nyári hónapokban fogja átlépni a 4,5 milliót, az 1980-as évek eleje óta először. A munkanélküliségi ráta 3 százalékig süllyedhet a nyár végére, az éves átlag pedig 3-4 százalék lehet. „A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság csaknem 500 ezer fős munkaerő-tartalékkal rendelkezik, az inaktívak továbbra is jelentős számát, a közfoglalkoztatottakat, a külföldre ingázókat és a munkanélkülieket tekintve – emelte ki Horváth András.
Az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint az elsődleges munkaerőpiac mostani feszített helyzete miatt egész évben 4 százalék alatt maradhat a munkanélküliségi ráta. További csökkenésre azonban már nem igazán van tér, hiszen már jó ideje számos ágazat esetében a munkaerő-kínálat korlátaiba ütköznek a foglalkoztatók. Nyeste Orsolya szerint az alacsony munkanélküliség a nominális bérek emelkedésében is tükröződik. Úgy véli, hogy a gazdasági növekedés talán legfontosabb hajtóereje a lakossági fogyasztás lesz az idén.
A munkaerőpiac szerkezeti változásában látja a további növekedés lehetőségét Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Véleménye szerint javíthatná a helyzetet, ha a részmunkaidős foglalkoztatás, az otthoni és a távmunka nagyobb teret nyerne a magyar piacon. Szerinte ezen foglalkoztatási formák bővülése tompíthatná a több szektort érintő, egyre súlyosbodó munkaerőhiányt is.
Varga Mihály pénzügyminiszter tájékoztatása szerint – a munkaerő-tartalék további aktivizálása érdekében – az idősek foglalkoztatása elől fokozatosan lebontják az akadályokat. Emellett adókedvezményben részesülhetnek a munkaerőpiacra újonnan belépők – ez a kedvezmény a pályakezdők, a tartósan munkanélküliek és az anyasági ellátás után visszatérők mellett a korábban inaktív munkavállalók számára is elérhető lesz. Ha a parlament elfogadja, a munkahelyvédelmi adókedvezmények már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig lesznek érvényesíthetők.
