A bruttó összeget tartják meg

A jövő évi adótörvény-tervezet szerint csak a SZÉP-kártya marad a kedvezményes adózásban, a többi idén használt cafeteriaelem után nagyobb adót kell majd fizetniük a munkáltatóknak. Ha a cafeteria-rendszer átalakítását a tervezet szerint véglegesítik, az sok munkavállalónak lesz bevételkiesés.

A CafeteriaTrend előzetes kutatása szerint, ha a munkavállalói létszám alapján oszlanak meg a válaszok, akkor a válaszadók 44 százalékánál dönt majd úgy a munkáltató, hogy a juttatásokra fordított bruttó összeget a jövő évben is igénybe vehetik a munkavállalók, de csak jövedelemként adózva és SZÉP-kártyán kapnák meg. A dolgozók 14,6 százaléka esetében viszont teljesen megszüntetné béren kívüli juttatási rendszerét a munkáltató, és semmit sem adna helyette. Pusztán a dolgozók 8,6 százalékának a cége vállalná jövőre a pluszterheket, hogy ugyanannyit tudjon fizetni a munkavállalóinak, mint eddig. „Ha a tervezet szerint változik a cafeteria-rendszer, akkor valószínű, hogy több pénzt töltenek majd a munkáltatók a SZÉP-kártyákra, mint idén. Ám a teljes juttatási keret várhatóan nem kerül majd ide, mert mindenki csak a saját igényeihez mérten tudja felhasználni a kártyán lévő összeget” – mondta a Világgazdaságnak Fata László cafeteria-szakértő. E tekintetben érdekes, hogy a szabályok korábbi változása miatt a határidőig fel nem használt SZÉP-kártya-feltöltést már nem utalják vissza a munkáltatóknak jövőre, ám a „lejárt” SZÉP-kártyás pénzeket magasabb költséggel elinflálhatják a kártyakibocsátók.Fata László szerint a kkv-szektorban a cafeteria-készpénz fog a legjobban hiányozni, ugyanis sok vállalkozás élt ennek lehetőségével – bár a béren kívüli juttatások tekintetében sokak szerint ez az életidegen megoldás volt az egyik oka a cafeteria korlátozásának. Nagy cégeknél a munkaerő megszerzését, megtartását támogató adómentes juttatások (albérlet, lakáshitel) hiánya lehet a legfájdalmasabb.

A Top Cafeteria kutatása szerint idén a SZÉP-kártya vendéglátás-alszámlája a legnépszerűbb a juttatások értékét tekintve. A cafeteriát biztosító cégeknél a keretösszeg 25,6 százaléka ezen az alszámlán landolt, 22,6 százalékát pedig készpénzben kapták meg a munkavállalók. A harmadik legnagyobb összeg a lakáscélú támogatásokra ment (11 százalék), 10,8 százalék pedig ajándékutalványon landolt. A legkevesebb pénzt az iskolakezdési támogatásra és a sportrendezvény-belépőkre fordították, mindkettőnél a felhasznált összeg 0,1 százalékát.