A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc nagyon pozitív, komplex, átgondolt, jó irányú összegzésnek tartja a jegybank 180 pontból álló, fenntartható felzárkózást célzó tanulmányát, de szerinte egy olyan mixről van szó, amelyben a fontos kérdések keverednek a kevésbé lényegesekkel.
Mint a Világgazdaságnak elmondta, öt nagyon fontos területet kellene a középpontba állítani, és mihamarabb kidolgozni ezek fejlesztésének módját.
Az MGYOSZ alelnöke szerint a kormány az elmúlt években szép sikert ért el a foglalkoztatottságban, de csökkent a munkaerőpiacra még bevonhatók száma. Ezért elodázhatatlan a képzési rendszer átszabása és a magyarországi roma népességgel kapcsolatos kihívások hatékony kezelése. Kétségtelen, hogy dinamikus bérfejlesztés kell azon jegybanki terv megvalósításához, amely szerint tíz éven belül legalább százezer, ma külföldön dolgozó magyar munkavállalót hazacsábítanának. Rolek Ferenc hangsúlyozta:
a munkáltatói érdekképviseletek a számottevő reálkereset-növekedést csak akkor tudják elfogadni, ha ezt megelőzi a termelékenység javulása, a GDP-növekedés ütemének bővülése. „A cégek melyik ujjukat harapják le” – kérdezte –, mert miközben béreket kell emelniük, a digitalizációs, automatizációs beruházásokra is költeniük kell. E döntés nehézséget okozhat egyes ágazatokban.
A Munkahelyvédelmi akcióterv kiterjesztését serkentő jegybanki állásponttal szemben az MGYOSZ alelnöke a kormány szándékával ért egyet, mert amikor a vállalkozások munkaerőhiánnyal küszködnek, akkor szerinte nincs szükség további ösztönzőre, adókedvezményre a foglalkoztatáshoz. Az ezen megspórolt pénzt a cégeknél hagyná, így az évi 2 százalékos szochó csökkentési mérték 2,5 százalékra módosulhatna. Rolek Ferenc abban egyetért a jegybankkal, hogy sarkallni kell a munkaerőpiaci mobilitásra, ezért nem tudja elfogadni a kormány terveit a cafeteria-rendszer átalakítására. Szerinte
A munkáltatói érdekképviselet fenntartaná a cégek egészségügyi szolgáltatásainak, például az egészségbiztosítás és a szűrővizsgálatok adókedvezményét (ezzel az államot is tehermentesítik), valamint az önkéntes nyugdíjpénztári béren kívüli juttatást is. A jegybank azon törekvése, hogy a nagyvállalatok és a kis- és középvállalkozások dolgozói közötti bérolló szűküljön, az alelnök szerint akkor valósulhat meg, ha számottevően javul a kkv-k hatékonysága, termelékenysége. Egyúttal szélesebb körű együttműködést kell kiépíteni a nagyvállalatok és a kkv-k között, az utóbbiak beszállítókká válását kell szorgalmazni, így az profitjából is részesedhetnének.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
