BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Felívelőben az élelmiszeripar

Magyarországon és a külpiacokon is növelte forgalmát a hazai élelmiszeripar, három év után pedig újra növelte külkereskedelmi egyenlegét – derül ki a KSH által kiadott, Magyarország, 2017 című kiadvány ágazati összefoglalójából.

Az élelmiszeripari termelés nemzetgazdasági fontosságát jelzi, hogy a teljes feldolgozóipari teljesítménynek több mint a tizedét adja (statisztikailag az élelmiszerek, az italok és a dohánytermékek gyártása tartozik ide). A területet a 2000-es évek első évtizedében alapvetően csökkenés jellemezte, 2011 óta viszont már bővülés.

Kibocsátása 2017-ben 2 százalékkal nőtt, amihez a belföldi és a külpiaci értékesítés egyaránt hozzájárult. A termelés 84 százalékát adja az élelmiszergyártás, amelynek teljesítménye összehasonlító áron 1,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az italok és a kis súlyú dohánytermékek gyártása ennél jóval nagyobb ütemben, 5,4, illetve 9,9 százalékkal bővült.

Az iparágon belül a húsipar a legnagyobb súlyú, amelynek a kibocsátása 2,9 százalékkal csökkent, a KSH szerint alapvetően a madárinfluenza miatti kényszervágások következményeként. A baromfihús-feldolgozás és -tartósítás ennek megfelelően 11 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az olajok és a zsírok kivitele tavaly 16 százalékkal nőtt
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az élelmiszeripar legtöbb területe azonban többet termelt, mint az előző évben.

Leginkább a növényi és állati olajok gyártása bővült, a 16 százalékos erősödés – a 2016-os visszaesés után – alapvetően a fellendülő export hatása.

A külpiaci eladások húzták fel a tejipar, valamint a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, illetve -tartósítás teljesítményét is. A takarmánygyártás és a malomipar termékeiből, valamint pékárukból és tésztafélékből is 0,3–1,9 százalékkal többet adtak el tavaly. Az egyéb élelmiszerek – például édesség, fűszer, kávé, tea – értékesítése azonban csökkent.

Bár a feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar exportjának a legkisebb a súlya – az elmúlt öt évben 38–41 százalék között ingadozott –, hosszabb távon erősödik a külpiaci orientáció: az ezredfordulón az élelmiszeripar értékesítési bevételeinek 20, 2010-ben pedig 31 százaléka származott exportból.

Három éven át tartó csökkenés után tavaly újra emelkedett az élelmiszerek – szintén ideértve az italokat és a dohányárut – külkereskedelmi forgalmának többlete. Az export és az import is egytizedével bővült.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.