Az élelmiszeripari termelés nemzetgazdasági fontosságát jelzi, hogy a teljes feldolgozóipari teljesítménynek több mint a tizedét adja (statisztikailag az élelmiszerek, az italok és a dohánytermékek gyártása tartozik ide). A területet a 2000-es évek első évtizedében alapvetően csökkenés jellemezte, 2011 óta viszont már bővülés.
Kibocsátása 2017-ben 2 százalékkal nőtt, amihez a belföldi és a külpiaci értékesítés egyaránt hozzájárult. A termelés 84 százalékát adja az élelmiszergyártás, amelynek teljesítménye összehasonlító áron 1,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az italok és a kis súlyú dohánytermékek gyártása ennél jóval nagyobb ütemben, 5,4, illetve 9,9 százalékkal bővült.
Az iparágon belül a húsipar a legnagyobb súlyú, amelynek a kibocsátása 2,9 százalékkal csökkent, a KSH szerint alapvetően a madárinfluenza miatti kényszervágások következményeként. A baromfihús-feldolgozás és -tartósítás ennek megfelelően 11 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Az élelmiszeripar legtöbb területe azonban többet termelt, mint az előző évben.
A külpiaci eladások húzták fel a tejipar, valamint a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, illetve -tartósítás teljesítményét is. A takarmánygyártás és a malomipar termékeiből, valamint pékárukból és tésztafélékből is 0,3–1,9 százalékkal többet adtak el tavaly. Az egyéb élelmiszerek – például édesség, fűszer, kávé, tea – értékesítése azonban csökkent.
Bár a feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar exportjának a legkisebb a súlya – az elmúlt öt évben 38–41 százalék között ingadozott –, hosszabb távon erősödik a külpiaci orientáció: az ezredfordulón az élelmiszeripar értékesítési bevételeinek 20, 2010-ben pedig 31 százaléka származott exportból.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
