Már párizsit is online veszünk
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 4,2 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene idén májusban 27 százalékkal emelkedett éves alapon. Szakértők szerint a tavaly már 360 milliárd forintos forgalmat lebonyolító e-kereskedelem még hosszú évekig bővülhet a magasabb bázison is 20 százalék körüli vagy afeletti mértékben. Ez azt jelenti, hogy az online piactér részaránya szerényebb becslések szerint is elérheti tíz éven belül a 20 százalékos részarányt. Vagyis reális forgatókönyv, hogy egy évtized múlva minden ötödik vásárlás során már ne egy hagyományos áruházba besétálva költsön a fogyasztó, hanem a weben néhány kattintás után valamelyik logisztikai szolgáltató indítsa útjára a rendelt csomagot.
Az online élelmiszerköltési szokásokat térképezte fel a Nielsen; eszerint tavaly a magyar fogyasztók 16 százaléka már vásárolt élelmiszert az interneten keresztül, ugyanez az arány 2016-ban tíz-, 2015-ben nyolc-, 2014-ben pedig alig négyszázalékos volt – közölte felmérését a Világgazdasággal a piackutató. Érdekesség, hogy az alapvető élelmiszereket a weben is beszerző magyarok háromnegyede nő, s csak a negyede férfi. Kor szerinti megoszlásban a nőknél a 25–34 éves korosztály a legaktívabb ezen a téren (33 százalék), a férfiaknál pedig a 35–49 éves korosztály (40 százalék) van többségben. Az online vásárlás nem igazán jellemző a középkorúakra és az idősebbekre, hisz az 50–65 éves korosztályból a férfiaknál 10, a nőknél 9 százalék rendel élelmiszert a neten.
Ami az online vásárláshoz használt eszközöket illeti, a piackutató felmérése szerint 61 százalék rendelt számítógépen, 38 százalék tableten, 13 pedig mobiltelefonon. A mobilos vásárlók 42 százaléka ráadásul applikáció használatával intézte vásárlását. A szállítási opciókat tekintve 77 százalék a házhoz szállítást részesítette előnyben, 14 százalék választotta a bolti átvételt, 9 százalék pedig a munkahelyére kérte a kiszállítást. A fizetési módok közül már többen használják az elektronikus, bankkártyás fizetést, mint az utánvétes készpénzfizetést.
A magyar piacon az élelmiszerláncok közül a GRoby, a Tesco, a CBA Príma és az Auchan szállít házhoz, míg a SPAR azt ígéri, 2019 első negyedévében nyitja meg webáruházát. Az online élelmiszer-vásárlás melletti fő szempontok közé tartozik a válaszadók szerint, hogy könnyű navigálni a weboldalon, szállításkor jó állapotban vannak a termékek, széles a választék, jó az ár-érték arány, valamint világos az online termékleírás. További pozitívumként említették a fogyasztók, hogy programokat, ajánlatokat kínálnak nekik a házhozszállítási díjak csökkentésére, a kiszállított termékek pontosan egyeznek a megrendelttel, könnyű a regisztráció, a rendelés és a fizetés, biztonságos a személyes adatok megadása, illetve több időtartamot is felajánlanak a szállításhoz, ami igazodik az egyén időbeosztásához.
Szakértők szerint az online kereskedelem előretörése ellenére hiba lenne temetni az offline boltokat, mert a vásárlók jelentős része továbbra is igényli a személyes kapcsolatot. A hagyományos üzlet megléte erősíti az online szolgáltatásba vetett bizalmat, ráadásul kényelmes termékátvételi pontot is biztosít. Az online vásárlók száma Magyarországon már tavaly hárommillió fölé emelkedett, de ez nemcsak bővülő forgalmat és erősödő versenyt, hanem komoly logisztikai feladatot is jelent. Iparági jóslatok szerint az alacsony – sőt sok esetben még mindig ingyenes – házhozszállítási díjak fenntarthatatlanok, mindez a fixpontos átvétel felé tereli a volument.
