A z tagországai közül Magyarországon a legnagyobb az egy főre jutó alakulásában a főváros szerepe, Budapesthez hasonló hatást csak Athén, Párizs és Prága gyakorol Görögország, Franciaország és Csehország gazdasági teljesítményére. Éppen ezért kulcsfontosságú a 2014–2020-as uniós ciklusban a centralizáltság oldása, alapvetően e célt szolgálja a Terület- és településfejlesztési operatív programban (TOP) elérhető, 1200 milliárd forintot is meghaladó pályázati forrás.
A regionális gazdaság fejlesztését és a helyi erőforrásokon alapuló foglalkoztatás növelését támogatni hivatott TOP-ban a teljes keret 70 százalékát költhetik el a megyék, a fennmaradó 30 százalékot pedig a városok.
A vidék felzárkóztatásáért felelős operatív programban a legfrissebb összesítés szerint eddig 8438 pályázat érkezett be együtt 1644 milliárd forintos támogatói igénnyel. Ebből 5720 kedvezményezettnek már oda is ítélt 1111 milliárdot az irányító hatóság, közülük 4732 projektgazda a kifizetésig is eljutott, összesen 871 milliárd forint értékben. Az összes többi programmal együtt az odaítélt források számlálója 8497, a ténylegesen át is utalt támogatásoké pedig 4862 milliárd forinton áll. A teljes hétéves keretet tekintve ez 95,5, illetve 54,6 százalékos részarány.
A Magyar Közlöny szerdai számában megjelent lista szerint a TOP éves fejlesztési keretében 33 felhívás szerepel, hozzávetőleg 425 milliárd forintos fejlesztési kerettel. Eszerint
az idén legtöbbet, 33,7 milliárd forintot az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére fordít a kormány, de jut 33,1 milliárd a munkaerő mobilitását ösztönző közlekedésfejlesztésre is.
A dobogó harmadik fokán egy 25,6 milliárd forintos tétel szerepel, amelyet a helyi foglalkoztatási együttműködésekre lehet felhasználni a megyei jogú városok területén és térségében.
Az Európai Bizottság döntéshozói számára kiemelt jelentőségű volt a közszolgáltatások fejlesztése és bővítése, a városi zöld területek növelése, illetve a hátrányos helyzetű városi térségek fejlesztése az operatív program jóváhagyásakor. A támogatásokért cserébe azonban szigorú kritériumoknak is meg kell felelnie Magyarországnak 2023-ig. A várt hatások közt szerepel ugyanis, hogy éves szinten mintegy 56 ezer tonnával csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás, 130 ezer hátrányos területen élő ember élvezze a városrehabilitáció előnyeit, fejlesszenek 1500 alapellátási szolgáltatást, illetve hozzanak létre 2100 hektár ipari telephelyet és parkot, továbbá 18 ezer új bölcsődei helyet.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
