A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség közleményben azt írta, hogy a bűnszervezet tagjai 2011 és 2016 között Bács-Kiskun, Pest és Hajdú-Bihar megyében fiktív számlákat adtak belföldi cégeknek.
A vádlottak belföldi és uniós cégeket felhasználva egy számlázási láncot hoztak létre, ezen a láncolaton keresztül gyártották a fiktív számlákat, majd adták el annak, akinek kellett az ilyen.
A számlázási láncolat végén álló belföldi vállalkozások, ún. „bróker” cégek voltak a haszonhúzók. Ezek, mint végső vásárlók az általuk befogadott fiktív számlák alapján az áfát levonták vagy visszaigényelték, majd áfamentes közösségi értékesítés útján eladták a fiktív számlák alapján megszerzett árut a bűnszervezethez tartozó külföldi cégeknek.
A lánc legalján az ún. „hiányzó kereskedők” voltak. Ezek a belföldi cégek nem végeztek valós üzleti tevékenységet, adót nem fizettek, majd jelentős összegű rendezetlen áfa tartozásokat hátrahagyva eltűntek. Ilyen hiányzó kereskedőből elég sok volt a számlagyáros hálózatban. A láncolatban a „hiányzó kereskedő” és a „bróker” között helyezkedtek el a közbenső, ún. „buffer” vállalkozások. Ezek a cégek szerezték be a hiányzó kereskedőtől az árukat, amiket aztán a brókernek továbbértékesítettek.
Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat 50 személlyel szemben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, akik 2011 és 2016 között ún. körhintacsalás módszerével több mint 4,2 milliárd Ft kárt okoztak a költségvetésnek- olvasható az ügyészség közleményében.
Az ügyészség 47 férfivel és 3 nővel szemben emelt vádat különösen nagy értékű költségvetési csalás miatt, amelyet 27 vádlott ráadásul bűnszervezetben követett el.
