BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Töretlenül nő a szarvasmarha-állomány

A sertéspestis ellenére nőtt a sertések száma hazánkban, a baromfi-influenza utáni újraéledést jelzi a keltetői adatok megduplázódása.

Megközelítette a 15 százalékot a magyar szarvasmarha-állomány bővülése az elmúlt öt évben, idén júniusban már 880 ezret tartottak a gazdálkodók – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásából. A szarvasmarha-állomány 59 százalékát gazdasági szervezetek, 41 százalékát egyéni gazdaságok tartották. A gazdasági szervezetek állománya nem változott, az egyéni gazdaságoké 15 ezerrel bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az idei első öt hónapban felvásárolt vágómarhák száma az egy évvel korábbihoz hasonlóan 24 ezer volt, a kilogrammonkénti átlagár pedig megközelítette a 426 forintot, 9,1 százalékkal magasabb volt az előző évinél.

Meglepetésre éves összehasonlításban nőtt a sertések száma is, mégpedig 1,7 százalékkal, 53 ezerrel, 2,9 millióra. A vaddisznókban fellelt afrikai sertéspestis okozta kisebb piaci anomáliát viszont az árak alakulásán érezhették meg az állattartók. Idén a január–júniusi időszakban a vágósertés kilogrammonkénti felvásárlási átlagára 358 forint volt, ez 11 százalékos csökkenés 2017 azonos időszakához hasonlítva.

A baromfi esetében felemás a kép, míg a kacsaállomány növekedése tovább folytatódott, a tyúkok és a pulykák számában visszaesés volt éves összehasonlításban. A kacsaállomány tavaly júniushoz képest 41, idén év elejéhez viszonyítva pedig 6,6 százalékkal nőtt, és meghaladta az 5 milliót. Ez a növekedés megfigyelhető a baromfikeltető állomások által jelentett kelési adatokban is. 2018 júniusáig a hústermelésre és hizlalásra hasznosított napos baromfi száma az egy évvel korábbi 9,6 millióról csaknem a duplájára, 18,7 millióra nőtt. A lúdállomány 18 százalékkal bővült, számuk 2018. június elsején 3,3 milliót tett ki. A 2,8 milliós pulykaállomány 3,3 százalékkal kevesebb az előző év azonos időpontjához képest. A tyúkok száma 2018. júniusban 35 millió volt, 2,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, ugyanakkor 9,2 százalékkal nőtt a 2017. decemberihez viszonyítva. Ez utóbbi adat azt is jelzi, hogy az ágazat a madárinfluenza okozta kisebb megrázkódtatást is kezdi kiheverni.

Hiába a különböző állami támogatások, úgy tűnik, a juhállomány visszaesése megállíthatatlan. A juhállomány 1,2 milliós, az anyajuhok száma 799 ezer volt, az előbbi 13, az utóbbi 12 ezerrel elmaradt az egy évvel korábbitól. Közben a vágójuh 793 forintos felvásárlási átlagára 12 százalékos, a felvásárolt mennyisége (149 ezer darab) 20 százalékos növekedés az előző évhez hasonlítva. Vagyis piaci kereslet lenne a termékre.

Kevesebb búzát aratnak

A kalászosok teljes termőterületének 73,8 százalékáról, 1 millió hektárról csaknem 5 millió tonna gabonát takarítottak be 2018. július 16-ig

– közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet. Az őszibúza-területek 76 százalékát aratták le, a jelzett időpontig közel 3,7 millió tonnát. A tavalyitól 1,7 százalékkal elmaradt a termésátlag, országosan hektáronként 5,1 tonna volt, a legalacsonyabb, 4,2 tonna Bács-Kiskun megyében, a legmagasabb, 6,2 tonna Baranya megyében volt. | VG

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.